Helyszín: Nyíregyháza, Színház u 3.
Megvalósítók:
- Hernádiné Boroska Ilona
- Kovácsvölgyi Zoltánné
- Takács Zsolt Gusztávné
- Eklerné Vass Mária
- Rozman Béla
- Rácz Ildikó
- Oláh Gabriella
Beválogatott tanulók: Vécsey Károly Általános Iskola, Evangélikus Általános Iskola és a Jókai Mór Református Általános Iskola tanulói
A tehetséggondozó műhelybe való beválogatás megvalósulása
A tehetségazonosítás volt a program legelső lépése. A gyerekek adottságait, képességeit több területen is figyeljük a vizuális nevelésben. A tehetség és a kreativitás közös jellemzője, hogy csak ott tud kibontakozni, ahol megfelelő talajra talál. Mindkettőhöz ugyanaz szükséges: intelligencia és motiváció.
A programban résztvevő pedagógusoknak biztosítaniuk kell a saját szakukon az önkifejezés, önmegvalósítás lehetőségét a gyermekek számára. Ebben nagy lehetőséget biztosít a tehetséggondozó műhelyben meghirdetett projektfeladat, amely a gyerekek által ismert népmese, a Csillagszemű juhász feldolgozása volt.
A szülők tájékoztatása és a mérésekhez a szülők írásbeli hozzájárulása megtörtént. A programban résztvevő pedagógusok az általuk tanított 9-12 éves korosztályból válogatták ki a tehetséges tanulókat, korábbi eredmények illetve egyéni szintfelmérés alapján.
A vizuális művészetek területén képességfelmérés szakmai anyagát összeállította és a mérések elvégezte és elemezte Rozman Béla. A feladat meseillusztráció készítése volt, amelyet szabadon választott technikával készíthettek el a gyerekek. A Renzulli- tehetségmodell alapján Oláh Gabriella pszichológus végezte el a tehetségazonosítást.
A tehetségindex segítette munkákat abban, hogy melyik tanulónak milyen erősségei vannak, és mely területeken szorulnak fejlesztésre. A tehetségindex és a programkritériumok (ütemterv, időpont helyszín) alapján jött létre a műhely csoport, amelynek a tagjai három általános iskolából kerültek a projektbe: Vécsey Károly Általános Iskola, Jókai Mór Református Általános Iskola, Evangélikus Általános Iskola.
A tehetséggondozó műhely munkafolyamata során alkalmazott módszerek, munkaformák megvalósulása
A tehetséggondozásban és a kreativitás fejlesztésében legalkalmasabbak a változatos feldolgozási lehetőségeket nyújtó projektfeladatok, amelyek során meghatározóak a kooperatív tanulási módszerek, a differenciált tanítás lehetőségei, amelyek tekintetbe veszik a gyermekek képességei, adottságai, érdeklődései közti különbségeket, és önálló gondolkodásra nevelnek, melynek eszközei:
- egy alkotás, képsor, kompozíció
- nagyméretű díszletfestés
- érzelmek kifejezése a történetek és a szereplők ábrázolásában
- selyemfestés és a tűzzománc készítés
- síkban, vagy térben történő alkotás
- jó és „rossz” tervek, útkeresésé, megerősítés,
- a munkafolyamat lépésről lépésre
- az elkészített tervek, vázlatok megvalósítása
- kitartás, vagy feladás
- vázlatok, tervek készítése (a történet megragadása, lényegkiemelés)
A cél egybevetése a kész önállóan választott, kitalált, álmodott síkbeli, vagy térbeli megjelenítéssel
- önértékelés, egymás értékelése, megerősítés
A foglalkozásokon az egyéni, a páros és a csoportmunka váltakozott a feladat jellegének megfelelően. A módszerek közül a beszélgetés, a tanári magyarázat és a szemléltetés mellett fontosnak tartottuk, hogy a csoportmunkák, páros munkák során a tanulók egymást is tanítsák.
Csoportos illetve frontális módszerrel komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés. A rajzi, festészeti, mintázási, konstruálási, tárgyalkotási folyamatokat- a tervezéseket, az alkotó munkát segítő képző -és iparművészeti, népművészeti, környezetesztétikai elméletekkel alapoztuk meg (jelmeztervek készítése).
Kiscsoportos foglalkozás keretein belül az alakítható anyagokat, a megmunkálás-formálás széles tárházát ismerhették meg. Végül önálló, egyéni módszerrel megterveztük a jelmezeket, azokat színesben is megálmodtuk mindenki a saját elképzelése alapján.
Csoportos kereteken belül felelevenítettük a számítógépes alapismereteket. A jelek és képi megfelelőjük szerepével. A tömegkommunikáció különböző formáinak (meghívók, plakátok, katalógusok, stb.) tanulmányozásával. A tartalom és forma egységének vizsgálatával. Meghatároztuk a bemutatóban szereplő szöveget, ahhoz illő betűtípusokat, képeket.
Egyéni munkával mindenki számítógépen megtervezte az installációkat, azokat ízlésesen, a saját stílusának megfelelően megszerkesztette, egyéni és újszerű ötletek alkalmazásával.
A műhely program kiegészült a drámapedagógia módszerével is, amelynek célja a gyenge oldal fejlesztése. A képzős tanulók kissé zárkózottak, hiszen az egész évi munkafolyamatra elsősorban az egyéni munkaforma jellemző. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a kommunikáció, a véleménynyilvánítás, az együttműködés, a közösségi tevékenységek is előtérbe kerüljenek.
A tehetséggondozó műhely munkája során használt eszközök alkalmazása
A foglalkozások során lehetőség volt az ismert technikák, eljárások magasabb szintre emelésére és új technikák megismerésére.
Dekoráció készítése
A tervezéshez: rajzlap és színes technikák eszközei. A kivitelezéshez: nagyméretű karton, alapozó festék, színező pigmentek, tempera, nagyméretű ecsetek.
Selyemképek készítése
tervezéshez rajzlap, grafit, selyemszövet, feszítőkeret, rajzszög, selyemfesték és különböző színű selyemkontúrozók, ecsetek.
Tűzzománc képek készítése
vörösréz lemez, tűzzománc alapozó, festékek, csiszoló papír. Tervezéshez rajzlap, színes technikák eszközei.
Story board készítése
rajzlap, színes technikák eszközei.
Jelmezterv
Papír, festék, tus, színes tus, textilek, anyagok, fonalak, papírok, olló, ragasztó.
„PowerPoint”
számítógép.
A tehetséggondozó műhely fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
(A tehetséggondozó munka szöveges leírása különös tekintettel az erős és gyenge oldal fejlesztésének menetére.)
Az alkotó vizuális szakaszban a magasabb szintű gondolkodás, a feldolgozási készségek tantárgyakon átívelő fejlesztését hangsúlyoztuk. Abból a megközelítésből indultunk ki, hogy a tehetséges gyerekek a tanulásban, megismerésben a tökéletességre törekednek. Ezt a szükségletet az ismeretgyarapítás mellett a tehetséges gyerekek potenciális képességeinek próbatételére, kihívására, ösztönzésére igyekeztünk fordítani a teljes alkotási folyamatban a tervezéstől a kivitelezésig.
A színpadképszerű gondolkodás, díszlet- és textiltervezés, illetve festés során remek lehetőség nyílt a térrel, színnel, formával, mérettel való kísérletezésre mind a tervezés, mind a kivitelezés során. A térmegjelenítés különböző módjait (rendezés térben, illetve színpadkép, díszletkészítés síkban) összekapcsoltuk a forma és szín érzelemkifejező, látványmegjelenítő hatásának vizsgálatával, a kiemelés, figyelemirányítás fontosságával és lehetőségeivel, hangsúlyozva a felületkitöltés, felülettagolás szerepét. Kipróbálhatták a látványszerű, az illusztratív és a dekoratív képi ábrázolás legkülönbözőbb módjait. Segítséget kaptak az előtér, középtér, háttér tudatos alkalmazásához, a kompozíciós problémák megoldásához. Inspirációt kaptak arra, hogy megjelenítsék érzéseiket, élményeiket, önmagukat, valós és képzeletbeli világukat. Mindeközben hangsúlyozva az egyéni képi nyelv kialakításának fontosságát, ugyanakkor az együttdolgozás, közös gondolkodás csapatépítő, személyiségfejlesztő hatásának érvényesítését.
Az egyéni korrektúrák során nyílt a legtöbb lehetőség az egyéni fejlesztésre a gyerekek gyenge oldalainak a visszaszorítására, megszűntetésére, az erősségek fejlesztésére. A művészetoktatásban legfontosabbnak tartott kompetenciák közül a tanulók többségénél
- a kreativitás
- a problémamegoldás
- a lényeglátás
- az együttműködés
- terén történt a legjelentősebb fejlődés.
A szociális kompetenciák fejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetett minden pedagógus, hiszen a tanulók különböző iskolákból, csoportokból érkeztek. A páros és a csoportos munkaformák a kooperatív technikák alkalmazása során a gyerekek rövid idő alatt csoporttá szerveződtek. A társas készségek közül az együttműködés, a kapcsolatépítés és a csoportszellem jól működött a projekt során. Barátságok is szövődtek.
A tehetséggondozási program során milyen fejlesztési szempontok valósultak meg a beadott pályázat alapján?
A kevésszámú gyerekkel megvalósított foglalkozások lehetővé teszik a tehetségígéretek kibontakoztatásához szükséges többlet lehetőséget, feladatot, figyelmet. Egyéni utak, feladatmegoldások, saját látásmód, gondolkodás, ösztönösség, személyre szabott útkeresés és segítés, meglévő készségek fejlesztése, tehetségük alkotó, alkotni akaró, merő, tudó felhasználása, jó és rossz, siker és kudarc, külső hatások( média csökkentése), önálló kezdeményezés stb. A mai világban háttérbe szorult fogalmak és a hozzá kapcsolódó készségek, képességek fejlesztése. Csapatmunka, közösség és egyén egységének, együttműködésének megteremtése.
Kirándulás Budapesten
A közösségépítést szolgálta a budapesti kirándulás. Lazító programok beiktatása nagyon fontos. A gyerekek nagy része még nem járt Budapesten.
Nemzeti Múzeum
Konkrét célunk volt egy múzeum pedagógiai foglalkozáson való részvétel. Előkészületek: Megbeszélés a gyerekekkel, megnézzük, hogyan jutunk el oda. Egyeztetés a szülőkkel, a múzeummal, menetrenddel kapcsolatos információk begyűjtése. A Nemzeti Múzeum megtekintése.
Ez a kirándulás nemcsak szakmai, hanem közösségi szempontból is hasznos volt. A gyerekek jobban megismerték egymást, a tanár-diák kapcsolat is erősödött. A múzeumlátogatás során rávezettük a diákokat, hogy hogyan szemléljék a műveket, és irányt mutattunk arra, hogy később önállóan is bátran induljanak felfedezőútra ebben a csodálatos világban.