A jó gyakorlat címe
Népi játékok a mindennapos testnevelésben
A „jó gyakorlat” adaptációs terve
1. A „jó gyakorlat” címe
„Ki játszik ilyet?”
Népi játékok a mindennapos testnevelésben
2. Célcsoport(ok)
Általános iskola 1-8. osztály (Korosztályonként és fejlettségi szintenként nehezíthetők, tovább fejleszthetők a játékok szabályai.)
3. A „jó gyakorlat” készítője, elérhetőségei
Téglásiné Nagy Éva
vlami [kukac] vlami [pont] t-online [pont] hu
4. Referenciák
4.1 A „jó gyakorlat” referenciái
Társadalmunk egyik legfontosabb célja az egészség megőrzése, egészséges gyermekek nevelése. A családban, az iskolában és az iskolai szabadidőben a mozgás előtérbe helyezésével tudunk még inkább eleget tenni ennek a feladatnak. A mindennapos testnevelés bevezetése hatalmas előrelépés az egészséges életmód elérése érdekében. Még hatékonyabb a mindennapi mozgás, sport, ha azt a gyermekek örömmel, nem pedig kötelességszerűen, utasításra cselekszik. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a testnevelésórákon mindig kevés idő marad a játékra. Pedig a legjobban ezt szereti minden gyerek. Végre itt a lehetőség arra, hogy egész órán játszhassunk! A magyar népi gyermekjátékok közül azokat válogattam ki ebben a játéktárba, amiket bátran ajánlok használatra. A gyakorlatban — a tanórákon, a néptánc oktatásban, az irányított szabadidőben, a nyári táborokban— már bizonyították sikerüket. Rövid idő alatt megismerhető, játszható, megszerethető, később továbbfejleszthető játékok, amelyek a mozgás és a játék minden feladatának és funkciójának maradéktalanul eleget tesz.
4.2 A humán erőforrás bemutatása
Játszani mindig, minden gyerek szeret. Táncpedagógusként és tanítóként, a gyakorlatban szerzett tapasztalataim alapján vallom, hogy a népi gyermekjátékok nevelői ereje megkérdőjelezhetetlen. Minden pedagógiai és szakmai feladat elvégzésében hatékony szerepe van a népi gyermekjátékok alkalmazásának.
5. Az adaptálás célja
5.1 Általános célok
Soha véget nem érő eleme a gyermekkornak a játék. Ez a szó mindig felkelti az érdeklődését minden gyereknek. Még annak is, aki egy kicsit visszahúzódó, aki egy kicsit bátortalanabb, aki egy kicsit nehezebben mozog. Sajnos manapság egyre többször vesszük észre, hogy a gyerekek nem szívesen mozognak, szűkebb a természetes mozgásuk színtere. Fontossá válik tehát, hogy vonzóvá tegyük számukra a mindennapos testnevelés alkalmait is. Egyre többen látják, hogy a mai szabadidős tevékenységek, szórakozási formák befogadó jellege miatt mennyire fontos a gyerekek számára az aktivitás.Kezdeményezőkészségükre, találékonyságukra, önállóságukra jó hatással van a játék, különösen a népi gyermekjátékok, melyek nevelői ereje felmérhetetlen.
5.2 Konkrét célok
A mozgásos játékok középpontjában a mozgás áll. A tevékenység lényege és célja. A népi gyermekjátékoknak olyan tárházát válogattam össze, amit a lehető leghatékonyabbnak vélek arra, hogy a gyermekek intenzíven, szinte észrevétlenül, rövid idő alatt mozgassa át izmait, fejlessze ügyességét, gyorsaságát, állóképességét, és közben jókedvűen játsszon. A fogócskák közt nagyon sokféle típussal találkozhatunk. A játék lényege, hogy egyik gyerek elfogja a másikat. Különböző szabályok akadályozhatják, vagy segíthetik a résztvevőket. Az eszközös ügyességi játékokban az a lényeg, hogy a játszó valamely eszközzel kellő ügyességgel bánjon. Az ügyességi és erőjátékokban valamilyen mozgásban tanúsított ügyesség, vagy erő a legfontosabb. Például guggolós, kifordulós körjáték, páros fogó, ugróiskola, versenyfutás, lóbáló, hordozó, láncszakító. A sport jellegű népi játékok egy része a pásztorkultúrából (pl.: csülközés), más része görög-római métajátékokból (pl: bigézés) ered. Némely sportnak fellelhető népi játék az alapja.
6. Várt eredmények
A mindennapos testnevelés foglalkozásait úgy lehet a népi játékokkal kiváltani, hogy a mindennapos testedzés következetes, ugyanakkor változatos és játékos, jókedvű, vonzó lesz minden gyermek számára. Ezeknek a játékoknak a pedagógiai hasznát mindenki jól ismeri, aki gyermekek nevelésével foglalkozik. Az eszközös ügyességi–, és erőjátékok, a sport jellegű népi játékok, fogócskák, nevelői ereje felmérhetetlen. Várható eredmény, hogy az ezek során kialakult képességek és készségek beépüljenek a személyiségébe és érjenek el fejlesztő hatást.
7. Megvalósítandó tevékenységek (a tevékenységek felsorolása)
- A portfólió ismertetése, a szükséges szakmai anyagok, dokumentumok, játékleírások átadása
- A játékok tanításának módszertani ismertetése
- A játékok továbbfejlesztésének lehetőségei az adott korosztálynak megfelelően
- Gyakorlati tapasztalatok, felmerülő kérdések megbeszélése
8. Az átadás-átvétel folyamatszabályozása
- megrendelő a „jó gyakorlat” adaptációjáról (aláírt/szkennelt is lehet) – igazgató
- három héten belül, telefonon egyeztetett időpontban személyes találkozó a jó gyakorlat átadójával és az igazgatóval a VLAMI irodájában szerződéskötés: az igények felmérése, az átadás folyamatának, ütemtervének rögzítése, a költségvetés elfogadása: aláírásra jogosult, vagy meghatalmazott személy – igazgató – mentor (VLAMI-iroda) (szerződés) a „jó gyakorlat” bemutatása: csatos portfólió alapján (átadás-átvétel) átvevő-mentor
- a „jó gyakorlat” gyakorlati tevékenységei: a tevékenységi formának megfelelő helyszíneken és alkalommal (jelenléti ív, elégedettségi kérdőív, véleményező lap a mentor részéről) átvevő- mentor
- a jó gyakorlat megvalósítása: az adaptáló intézményben: a tevékenységi formának megfelelő helyszíneken és alkalommal (jelenléti ív, véleményező lap) átvevő-mentor
- az adaptáció eredményének bemutatása az adaptáló intézményben: átvevő-mentor (fotódokumentáció, szakmai értékelés)
- utókövetés: értékelés, szakmai tanácsadás, visszacsatolás, a módszer beépülése a tanmenetbe (jelenléti ív)
- teljesítésigazolás, kifizetés
- nyomon követés: szakmai segítségnyújtás (telefonos, e-mail-es megkeresések, személyes találkozók)
9. A megvalósítás időtartama és ütemezése
- A portfólió ismertetése, a szükséges szakmai anyagok, dokumentumok, játékleírások átadása: 5 óra
- A játékok tanításának módszertani ismertetése: 3×2 óra
- A játékok továbbfejlesztésének lehetőségei az adott korosztálynak megfelelően: 2 óra
- Gyakorlati tapasztalatok, felmerülő kérdések megbeszélése: 2 óra
10. Erőforrások
10.1 Személyi feltételek, kompetenciák
Tanár, tanító, tánc-, vagy drámapedagógus, néprajzi ismeretekkel, ill. gyakorlattal rendelkező pedagógus szükséges a megvalósításhoz.
10.2 Tárgyi feltételek
Egyszerű sporteszközök, udvari játékok, azok elkészítéséhez szükséges anyagok.
11. Költségvetés
Megnevezés | Tervezett összeg |
---|---|
Know how (programleírás, segédanyagok) | 50.000 Ft |
Helyszíni tapasztalatszerzés: lebontva tevékenységekre és óraszámokra | Ft/15 óra / óradíj: 10.000,- (150.000Ft) |
Mentorálás, utókövetés az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés | 50.000 Ft-amely tartalmazza az útiköltséget is |
12. Az értékelés módszerei és eszközei
Minősítés: kiváló / jó / megfelelő
A vevő elégedettségi kérdőívet tölt ki. A mentor pedig véleményező lapot tölt ki, amiben leírja az átvevő aktivitását, teljesítményét.
13. Tapasztalatok átadása, a projekt eredményeinek továbbhasznosulása
A néptáncórákon tanult játékokat a növendékeink nagyon szívesen játsszák szabadidejükben is. Gyakran tanítják meg osztálytársaiknak, sőt tovább is fejlesztik, kedvük és ügyességük szerint alakítják a játék szabályait. A projekt célja az, hogy a mindennapos testnevelés alkalmai során tanuljanak meg minél több és változatosabb mozgásos, ügyességi- és sportjátékot. Népünk szellemi öröksége ez. Őrizzük meg ezt a kincset és örökítsük át a következő nemzedékre is!
14. Kockázatok
Az oktatás megfelelő körülményei között nem áll fenn kockázat.