1. A „Jó gyakorlat”
Megnevezése: TÉT Roma Tehetséggondozó Műhely
Grexáné Nagy Enikő és Mizsányi Zoltán
E-mail:
g.nagyeniko [kukac] gmail [pont] com, mizsa [kukac] gmail [pont] com
Tel.:
(70) 458 56 43, (30) 372 08 69
2. A tulajdonos
neve:
Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
képviselője:
Demarcsek Györgyné
3. Az alkalmazási terület:
- pedagógiai
- módszertani
- oktatásszervezési
- szervezetfejlesztési
- egyéb
Intézménytípus: alapfokú művészetoktatási intézmény
Korosztály: 6-10
4. Tartalmi leírás
4.1 Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai?
A tehetséggondozó program általános céljai:
- a résztvevő gyerekek képességeinek feltárás és intenzív fejlesztése
- erős oldal fejlesztése: mozgásemlékezet, mozgáskoordináció,
- gyenge oldal fejlesztése: memóriafejlesztés: mondókák, kiszámolók, dalok
- szocializációs folyamatok fejlesztése
- a szociális hátrányok csökkentése
- szabálykövető magatartás kialakítása
- személyiségfejlesztés
A tehetséggondozó program konkrét céljai:
- sárközi ugrós dallamainak, játékainak, táncainak megismerése, elsajátítása, koreográfia összeállítása és színpadra vitele, szakmai fórumon történő bemutatása
- szatmári cigány táncok alapelemeinek megismerése, a cigány hagyományok ápolása, táncház szervezése
- tehetségek bemutatása tehetséggondozó konferencián színpadi körülmények között
- bemutatkozás az iskola rendezvényein
- bemutatkozás a Megyei Pulyabálon
542 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására, ennek eszközrendszerét konkrétan, részletesen mutassa be.
A program pedagógiai és pszichológiai alapelvei
- a tanulók motiválása: a szenvedélyes vonzalom kialakítása, a belső energiák mozgósítása
- tanulói tevékenység középpontba állítása, érzelmi azonosulás, reális ön és társértékelés, egyéni és csoportos munkaformák
- egyéni differenciálás
Módszerek: egyéni és kiscsoportos feladatok megoldása, lazító programok beiktatása, gyenge oldal fejlesztése, improvizáció
4.3 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
A projekt műveltségi területei: tánc és dráma
A dráma és tánc tanítása olyan komplex művészetpedagógiai munka, amelynek célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése a különböző művészeti tevékenységek – különösen a tánc és drámajátékos gyakorlatok – által. Mint pedagógiai módszer az alsóbb évfolyamokon mindvégig jelen van, a felsőbb évfolyamokon pedig alkalmazása ajánlott.
A dráma és tánc kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma és tánc tantárgyként az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása
A táncos mozgásfejlesztés lényegi elemei: a személyiség, az individuum elfogadása, az arra épülő pedagógiai elv érvényesítése. Az egyéni fejlesztés lényegét egyértelműen a mozgáshoz köti, amit olyan eszköznek tekint, amellyel közvetlen hatást lehet elérni a gyermekek fejlesztésében, fejlődésében. A mozgásnevelés jóval több és komplexebb, mint a testi nevelés egyik területe. A táncos nevelés lényege erre épít, kihasználva a zenére történő mozgás kontaktuskereső és közvetítő voltát, az egyéni teljesítményt inspiráló hatását, valamint az érzelmi, szociális és pszichés hatóerők gazdagító együttesét. Elsődleges cél nem a testi ügyesség fokozása, hanem az egyénenként eltérő mozgáskoordináció fejlesztése.
Közösségi formában pedig az egyes gyermekeket önálló mozgásra ösztönöz a társak aktivitása. A magyar táncfolklórban direkten meglévő individuális elem nyújtotta mozgásszabadság segíti a hangzó muzsika ill. dalszöveg térbeli megjelenítésé, hogy a foglalkozás részvevői az önkifejezés ezen sajátos formáját élhessék át.
A tudatosan nem felfogott, de ösztönösen érzett, többszörös asszociáción át végbemenő mozgásbeli kifejezés fejleszti a logikai gondolkodást, fizikailag kondicionál, komplex hatása jótékonyan hat a személyiség fejlődésére.
4.4 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása a projekt kiemelt feladata. A szülők megnyerése és támogatása alapvetően fontos, hiszen csak akkor tud megvalósulni, ha a szülők szívesen elengedik a gyerekeket a délutáni foglalkozásokra. Fontos az iskolavezetés támogatása is. A szülők nyílt órán betekintést nyerhetnek a munkába, nyilvános bemutatókon örülhetnek gyermekeik fejlődésének. Lehetőséget teremtünk arra is, hogy szakmai versenyekre. fórumokra elkísérjék gyermekeiket, így ők is átélik a fellépés örömét és izgalmát. A tehetségazonosításhoz és a programban való részvételhez szükséges a szülők hozzájárulása. A színpadi bemutatóhoz szükséges népviseletet intézményünk biztosítja.
4.5 Itt sorolja fel és röviden támassza alá, milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától. Itt a felhasználó számára kell megjeleníteni az adaptáció pedagógiai hasznát.
A tehetséggondozó program várható eredményei:
- tanulási képességek fejlesztése
- megfigyelési képességek fejlesztése
- párkapcsolat kialakítása
- improvizációs képességek fejlesztése
- ritmusérzék és térérzékelés fejlesztése
- közösségfejlesztés
- memóriafejlesztés
- motorikus képességek fejlesztése
4.6 Annak összefoglaló leírását várjuk, hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a „jó gyakorlat” kifejlesztésének. Ez a leírás a felhasználó számára láthatóvá teszi az innováció alkalmazásakor várható feladatokat, segíthet az adaptációs munka tervezésében.
Tehetségazonosítás: pszichológus által a Renzulli–modell alapján végzett mérés
Önkontrollos hatásvizsgálat: elővizsgálata a speciális képességek felmérése
Beválogatás a programba
A csoport kohézió kialakítása: drámajátékok, népi gyermekjátékok, szabálytudat kialakítása
Táncos technikai képzés, képességfejlesztés: magyar és cigány táncelemek elsajátítása
Improvizációs feladatok, gyenge oldal fejlesztése
Lazító programok beiktatása: kirándulás, táncház, közösségi programok, szocializációs folyamatok fejlesztése
Nyílt nap a szülők számára
Bemutató: színpadi, jelmezes
Szakmai fórumok: versenyek, gálák, konferenciák alkalmával
4.7 Azt kell bemutatni, hogy milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat.
Szociális környezet: a tanulók többsége halmozottan hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű, általában támogató szülői háttérrel.
A tanulók kiválasztása több osztályból történik, ezért új oktatásszervezési keretet igényel a projekt megvalósítása. Legalább 60 óra szükséges a megvalósításához, amelyet célszerű délutáni időkeretben tervezni. Az esélyegyenlőségi szakértő jelentős mértékben segíti a munkát és segíti a szülőkkel való kapcsolattartást is.
4.8 Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek az itt leírt jó gyakorlat? Abban az esetben is, ha adaptációs feladat előzte meg annak intézménybeli létrejöttét (pl. HEFOP programok alkalmazása).
A cigány és a magyar táncok és népi gyermekjátékok oktatása elősegíti az integrációs folyamatokat, ugyan akkor fejleszti az identitás tudatot is. Jelentősége a szabálytudat kialakításában és a szocializációs fejlesztésben kimagasló.
4.9 Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás gyakorlatában a működés eredményességét?
Az eredményességet jelentősen befolyásolja a beválogatás. A tehetségindex kialakítását a mért tanulók csoportátlagához viszonyítva alakítjuk ki. A program eredményességét önkontrollos hatásvizsgálattal mérjük, melynek elemeit a speciális képességek meglétének vizsgálata szerint szakembereink állítottak össze. Az elő-és utóvizsgálat adatinak összevetése alapján egyéni értékelést végzünk. Az eredményesség további mutatói a táncanyag elsajátítása és színpadra vitele, nyilvános bemutatása, valamint szakmai fórumokon történő bemutatása.
Szakmai eredmény eléréshez azonban több idő szükséges, mint 60 óra.
A „jó gyakorlathoz” mellékelt képek:
Fotók
TÉT Roma Tehetséggondozó Műhely
2013-07-05
5. Referenciák
A tanulók a Megyei Pulyabálon bronz minősítésben részesültek.
Bemutatkoztak a tehetségkonferenciákon.
A program elnyerte az Oktatásért Közalapítvány támogatását.
A programot röviden ismertettük a Művészetekkel a Tehetségért Országos Konferencián.
6. Humán-erőforrás igény
- 2 fő néptánc pedagógus
- esélyegyenlőségi szakértő
- pszichológus
A pedagógus személyiségjegyei:
- szívesen végez többletmunkát
- empátiás képesség
- elfogadó attitűd
- elkötelezett és motivált
- képes a táncanyag élményszerű átadására
- képes a differenciálásra
- képes a táncok színpadra rendezésére
- ötletgazdag
- jól reagál a tanulók igényeire
7. Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény
- hangtechnikai berendezések
- zenei cd-k
- kézműves eszközök
- népviselet
- Néptánc Oskola
8. Az átvételéhez szükséges költségek típusai
- Know how ára
- Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés
- Utazás
- Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés
- Vezetői és/vagy pedagógus-képzés, továbbképzés
- Kiadvány, DVD, CD
- Egyéb költség:zenekari költség
9. Az átadás-átvétel költségterve
A leírt „jó gyakorlat” költségtípusok szerinti bekerülési költsége, amely nem tartalmazza az adaptációhoz, fenntartáshoz szükséges eszközigény költségét. A megadott összegek modulárisan is kalkulálhatók, ha szakmai szempontból az indokolt. Az alapmodul költségének azonban a „jó gyakorlat” biztonságos átvételéhez szükséges alapvető átadási költségeket tartalmaznia kell. Fel kell tehát sorolni azokat az öszetartozó, egymástól elválaszthatatlan költségelemeket, amelyek az átvétel sikeréhez nélkülözhetetlenek.
Know-how ára:
50.000Ft, amely tartalmazza a program leírását és segédanyagokat
Hospitálás:
50.000Ft/fő, amely szükséges a módszerek elsajátításához
Mentorlás:
50.000Ft/fő amely szükséges program megvalósításához
Továbbképzés:
50.000Ft/fő amely szükséges a cigány táncelemek elsajátításához
Kiadvány:
Néptánc Oskola könyv 5000 Ft/db, amely szükséges a fejlesztésekhez
Zenekari költség szükség szerint:
100.000 Ft/alkalom
10. Kapcsolattartó személy
Neve:
Demarcsek Györgyné
Beosztása:
igazgató
Postacíme:
4400 Nyíregyháza, Nádor u. 54c 1/10
Telefonszáma:
(42) 506-520
Mobiltelefon száma:
(30) 903 64 80
E-mail címe:
demarcsek [kukac] freemail [pont] hu