1. A „Jó gyakorlat”
Megnevezése: Semmise játék
Készítője és elérhetőségei:
Kácsor-Ignácz Gabriella és Kácsor István
E-mail: igigabi [kukac] freemail [pont] hu, kacsor.kacsa [kukac] freemail [pont] hu
Tel.: (20) 362 53 53, (70) 381 09 46
2. A tulajdonos
- neve:
- Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- képviselője:
- Demarcsek Györgyné
3. Az alkalmazási terület
- pedagógiai
- módszertani
- oktatásszervezési
- szervezetfejlesztési
- egyéb
Intézménytípus: alapfokú művészetoktatási intézmény
Korosztály: 8-12
4. Tartalmi leírás:
4.1 Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai?
Az ugrós táncanyag alapelemeinek és az ugrástípusok variációs lehetőségeinek elsajátítása, a tánc újraalkotási folyamatának megismertetése, tudatosítása és elmélyítése, minden táncórán a táncélmény kialakítása. A jó gyakorlat programja elősegíti a szintetikus látásmód kialakítását, fejleszti az improvizációs képességet, a verbális és nonverbális kommunikációt, melynek következtében az együttműködési képesség is fejlődi és formálódik. Középpontba kerül az egyéni szerepvállalás, az erre való bátorítás, valamint az intelligens tudás megszerzése a társművészetek megismerésén keresztül. A projekt végső célja színpadi produktum létrehozása és bemutatása a nagyközönség előtt, illetve szakmai fórumokon egyaránt.
4.2 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására, ennek eszközrendszerét konkrétan, részletesen mutassa be.
A projekt középpontjában a hagyományos ismeretátadás helyett tanulói tevékenység áll. A hasznos tudás kialakításának eszköze az improvizáció alkalmazása minden egyes új táncelem elsajátításakor. A program célkitűzéseiből és jellemzőiből kiindulva alapvető fejlesztési eszköz a differenciálás, amely a különböző szerepek, viselkedési módok, táncos nyelv kialakítását szolgálta. Fontos szempont volt a feladatok meghatározásánál a tanulók személyiségének megismerése, az életkorból adódó lehetőségek alkalmazása, hiszen más-más lehetőségek adódnak a 6 illetve a 11 éves gyerekek esetében. Ha a természetes viszonyokat, társadalmi helyzeteket vesszük alapul, éppen úgy, mint régen, nem kérdés, hogy ki kezdi a táncot, ki kezdi a körben a kifordulást, ki lesz a lovacska a játékban, ki veszi a hátára a „lovast” a lovasjátékban… stb. Mélységében történő gazdagítás valósult meg azzal, hogy a néptánc elemek elsajátításán, a táncetűdök megtanulásán túl a tanulók táncelemek szabad alkalmazásának képességét is elsajátították. A táncpróbák alkalmával megjelenő táncetűdök pusztán a tanulási folyamatot segítették, a memóriafejlesztést szolgálták. Az újraalkotás élménye volt az elsődleges célunk, melyet a színpadra állításnál is előtérbe helyeztünk. A koreográfia erőssége a magabiztos táncolás és a spontán helyzetek, melyet csak néhány szabállyal korlátoztunk. Ezek pedig a színpad íratlan törvényei: a közönségnek háttal nem táncolunk, a színpadi takarások mögé nem megyünk, a másik mögé nem állunk, mert akkor nem látnak engem… stb. A tánc mellett tartalmi gazdagítás történt a színpadi produktum létrehozásának fontos elemeként szereplő vers (Mihálka György: Tisztán, avagy gyermekszemmel a felnőttek világa „A bábszínházban”) értelmezése, feldolgozása és színpadi megjelenítse kapcsán. Külső, felnőtt előadókkal és élő zenekarral történő munkaforma szintén a gazdagítás egyik fontos eleme volt. A gyerekek a koreográfiakészítés alkalmával nem azzal voltak elfoglalva, hogy ki az a két néni és bácsi, mert már többször találkoztak hasonló helyzetekkel(zenekar, zenészek, csárdai mulatozás… stb.). Inkább kihasználták az alkalmat és kikérték a muzsikát maguknak, hogy táncolhassanak. Mindezek következtében a feldolgozási képességek fejlesztése is megvalósult izgalmas élmény dús formában. További módszerek: egyéni és csoportos feladatmegoldások, lazító programok beiktatása ( táncház, játékok, közös programok a szülőkkel, nagyobb táncos társakkal) drámapedagógiai játékok alkalmazása, komplex ismeretszerzés , kitekintés más művészeti ágak irányába.
4.3 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
A program elsősorban a testi-kinesztetikus tehetségterület fejlesztésére szolgál, de a térbeli vizuális és interperszonális tehetségterületek fejlesztésére is lehetőség nyílik. Komplex tehetségfejlesztő program, amelyben a személyiség sokoldalú fejlesztése és a szakmai képességek fejlesztése valósult meg az életkori sajátosságot figyelembevételével. A program során az erős oldal fejlesztésére és a gyenge oldal fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési célokat határoztunk meg. A lazító programok, közös játékok, lehetővé teszik egymás megismerését, elfogadását és egy olyan légkör kialakítását, amelyben a tudásvágy, az öröm, az élmény volt a meghatározó. Szakmai feladatok közül legfontosabbnak az improvizációt, vagyis a tánc újraalkotásának élményét annak felfedeztetését tekintjük. Mindezek lehetőséget teremtenek arra, hogy a táncelemet a tanuló beépítse a „ saját repertoárjába” és a személyiségének , habitusának megfelelően alkalmazza azokat. A program az alábbi kompetenciák fejlesztését tűzte ki célul:
- Szakmai kompetenciák: az ugrástechnika fejlesztése, a ritmika – dinamika – plasztika fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban
- Személyes kompetenciák: táncos kommunikáció és éneklési képesség fejlesztése
- Társas kompetenciák: az önálló döntéshozatal, a kapcsolatteremtő képesség és a csoportnorma felismerésének fejlesztése
- Módszerkompetenciák: az ismeretalkalmazás és újrafogalmazás képességének fejlesztése
- Motiváció erősítése és a kreativitás fejlesztése
4.4 Amennyiben a „jó gyakorlat” kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést, ezt konkrétan, részletesen mutassa be.
A projekt során nyílt órán lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy betekintést nyerjenek a munkafolyamatokba. A táncházak remek lehetőséget biztosítanak a szülők gyerekek közös élmények biztosításában. A színpadi bemutatók a szülők elégedettségét növeli és a program eredményességének is a mutatója, mint ahogyan a szakmai fórumokon elért sikerek és eredmények
4.5 Itt sorolja fel és röviden támassza alá, milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától. Itt a felhasználó számára kell megjeleníteni az adaptáció pedagógiai hasznát.
A program eredményességét önkontrollos hatásvizsgálattal mértük. A hatásvizsgálat elsősorban szakmai fejlesztések területein bekövetkezett változásokat mutatta ki. A személyiségre gyakorolt hatása túlmutat a program időszakán.
Legfontosabb szakmai eredmények:
- táncos számára a tánc önálló újraalkotásának lehetősége és élménye
- alkalmazott tudás kialakulása, ezáltal természetes színpadi viselkedés
- térbeli tájékozódás
- zenei illeszkedés, a mozgás és a zene harmóniája
- munkafegyelem és figyelem koncentráció
A program interdiszciplináris jellege miatt az összefüggések feltárása, a tartalmi elemek egymásra hatása a gondolkodási képességek fejlesztését segítette elő. A Bábszínházban című vers kapcsán nem csak népi játékok kerültek színpadra, hanem olyan színpadi feladatok is előtérbe kerültek, melyek bár túlmutatnak a tanulók életkori sajátosságain és nem tanulták azokat, mégis a természetes viselkedési normákat előtérbe helyezve „profi megoldásokat” produkáltak a gyerekek.
4.6 Annak összefoglaló leírását várjuk, hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a „jó gyakorlat” kifejlesztésének. Ez a leírás a felhasználó számára láthatóvá teszi az innováció alkalmazásakor várható feladatokat, segíthet az adaptációs munka tervezésében.
Első, majd pedig állandó feladat a tanuló megismerése, motiválása, érzelmi azonosulás kialakítása, az érdeklődés folyamatos fenntartása, az élmény biztosítása, a társas viszonyulások megismerése és az erős oldalak felderítése volt. Második lépés volt az egyéni és csoportos fejlesztési tervek készítése, a program ismeretanyagának és fejlesztési céljainak meghatározása, a közös cél kitűzése, a” Semmise játék” című koreográfia elkészítése. A mondanivaló táncos nyelvének kialakítása és az újraalkotási készség kialakítása mellett, a program kritériumaként színpadi produktum létrehozásának rendezői elveit kellett meghatározni. (Ebben a fázisban pusztán a gyerekek által felsorakoztatott megannyi táncos megoldást és a személyiségekből adódó lehetőségeinket kellett számba venni.) A színpadi előadás dramaturgiai terve a szerepek kiosztása, a szereplők felkésztése a tánc színpadi megformálása, illetve a zenei összeállítás következett. Ennek különlegessége, hogy két nő és két férfi egyszerű ritmushangszerekkel „szolgáltatja”a muzsikát, kihasználva ennek minden lehetőségét. (énekhang, mondókák, hangok, ritmusok, közös éneklés vagy szövegmondás a gyerekekkel… stb.) Az utolsó fázisban a színpadra állítás következett. A bemutató lényegét a gyermeki báj, a természetesség, az őszinte megnyilvánulások adták. Az állandó helyzetgyakorlatok, a folyamatos táncélmények különböző szituációkban olyan biztonságot adtak, amely önfeledt előadást és felejthetetlen pillanatokat adott nézőnek és a csapatnak egyaránt
4.7 Azt kell bemutatni, hogy milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat.
Elsősorban támogató szülői háttér és a szülői bizalom szükséges a külön időpontokban történő megjelenéshez. A célcsoport tagjai városi gyerekek. Többségében egy adott iskolából érkeztek, illetve táncos felnőttek gyermekei jelentkeztek a csoportba, ismerve a csoportvezető pedagógusok szakmai emberi és pedagógiai erényeit. A Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetése elkötelezett a tehetséggondozás mellett, támogató minden szakmai fejlesztés megvalósításával kapcsolatban. A programhoz szükséges eszközöket, jelmezeket az iskola biztosítja, a pedagógus szakmai kompetenciája a viseletek megvarratása. A szakmai igényesség nem csak a színpadi megjelenésben és megfogalmazásban, hanem a zenekarral történő együttműködésben is megnyilvánul
4.8 Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek az itt leírt jó gyakorlat? Abban az esetben is, ha adaptációs feladat előzte meg annak intézménybeli létrejöttét (pl. HEFOP programok alkalmazása).
A program újszerűsége az improvizáció sokszínű lehetőségeinek kiaknázásában, valamint egyéb művészeti területek egyidejű megismerésében és alkalmazásában van.Élményközpontú pedagógiai eljárások és módszerek teszik egyedivé a programot.
4.9 Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás gyakorlatában a működés eredményességét?
A személyiségen belüli változások csak hosszú távon mérhetők. A program során átadott értékek a személyiség jellemképző erejévé vállnak.
A program szakmai eredményességének összetevői:
Külső értékelést a szakmai zsűri végzett, az Örökség Népművészeti Egyesület által szervezett szakmai fórumon (Észak-Alföldi Regionális Találkozón): a csoport együttesi különdíjban részesült, és a Semmise játék című koreográfiát jelölték az országos Gyermek Néptánc Antológiára. A csoport bemutatkozik a „Vásárhelyi Tehetségpont” rendezvényein, országos szakmai fórumokon.
A „jó gyakorlathoz” mellékelt képek:
5. Referenciák
Az Oktatásért Közalapítvány által szervezett Oktatásért Konferencián pályázat formájában jelentkeztünk Work-shop megtartására, amelyben szerepelt a Semmise játék jó gyakorlat ismertetése.
A szakmai zsűri előtt bemutatott koreográfia meghívást kapott a Gyermek Néptánc Antológiára Budapestre.
A program hasznosulása:
- a programot vezető pedagógusok szakmai és módszertani felkészültsége kiváló, a jó gyakorlat tapasztalatait beépítették a saját oktatási módszereikbe, pedagógiai eljárásaikba, egyre szabadabban és tágabban kezelik az improvizációs módszert és a tanulói aktivitást és kreativitást
- a szülő elégedettség lemérhető azon, hogy minden fellépésen jelen vannak, valamint abban, hogy a gyermekeiket a következő tanévben is beíratják ( az alapfokú művészetoktatási intézményben nem érvényesül a tankötelezettség)
- a gyerekek bátran táncolnak nagyobb társaikkal közösen is legyen az táncház, fellépés szabadtéren, vagy színházi körülmények között, jellemző rájuk a felszabadult táncöröm, a táncanyag magabiztos ismerete és alkalmazása
6. Humán-erőforrás igény
- Két néptánc pedagógus (oktatás)
- Pszichológus (tehetségazonosítás)
- Zenekar (zenekari kíséret)
- Közreműködők (mesélő)
7. Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény
A táncpróbák alkalmával használt eszközök:
- székek-különböző játékokhoz
- emelvény vagy dobogó
- anyagzsebkendők, üvegek és botok-ügyességi táncokhoz
- paraván
- egyszerű ritmushangszerek
A bemutató alkalmával használt eszközök:
- egy paraván, amelyből a koreográfia végére dobogó lesz
- egy lóca a zenekarnak
- 11 db szövet kantus a lányoknak
- 11 db kötött tutyi (lábbeli)
- 7 db bricsesznadrág a fiúknak
- színes ingek a fiúknak
- 4 db „huzentróger”
- 1 db szakajtókosár
8. Az átvételéhez szükséges költségek típusai
- Know how ára
- Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés
- Utazás
- Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés
- Vezetői és/vagy pedagógus-képzés, továbbképzés
- Kiadvány, DVD, CD
- Egyéb költség: zenekari költség
9. Az átadás-átvétel költségterve
A leírt „jó gyakorlat” költségtípusok szerinti bekerülési költsége, amely nem tartalmazza az adaptációhoz, fenntartáshoz szükséges eszközigény költségét. A megadott összegek modulárisan is kalkulálhatók, ha szakmai szempontból az indokolt. Az alapmodul költségének azonban a „jó gyakorlat” biztonságos átvételéhez szükséges alapvető átadási költségeket tartalmaznia kell. Fel kell tehát sorolni azokat az öszetartozó, egymástól elválaszthatatlan költségelemeket, amelyek az átvétel sikeréhez nélkülözhetetlenek.
Know how ára:
50.000Ft, amely tartalmazza a program leírását és segédanyagokat
Hospitálás:
50.000Ft/fő, amely szükséges a módszer elsajátításához
Mentorálás:
50.000Ft/fő amely szükséges a program megvalósításához, színpadra állításához
Kiadvány DVD:
20.000Ft amely a színpadi bemutatóról
Zenekari költség:
100.000Ft, szükség szerint zenekari felvétel, vagy élő zenekari kíséret igényelhető
Utazás:
változó költség
10. Kapcsolattartó személy:
Neve:
Demarcsek Györgyné
Beosztása:
igazgató
Postacíme:
4400 Nyíregyháza, Nádor u. 54c 1/10
Telefonszáma:
(42) 506-520
Mobiltelefon száma:
(30) 903 64 80
E-mail címe:
demarcsek [kukac] freemail [pont] hu