BESZÁMOLÓ
A projekt vezetői: Sipos Boglárka, Nagyné Czikó Julianna, Rozman Béla
Meghívott művész: Horváth János festőművész
A tehetséggondozó műhely munkafolyamata során alkalmazott módszerek, munkaformák megvalósulása
A tehetséggondozó foglalkozásokat heti rendszerességgel szerveztük. Célunk a feldolgozási képességek gazdagítása és egyben a tempóban történő gazdagítás is. Ugyanannyi idő alatt többet voltak képesek feldolgozni társaiknál, így kiegészítő elemeket is bevontunk a fejlesztő programba. Ilyen kiegészítő elem: a saját kultúrájuknak, hagyományaiknak a tovább éltetése, a roma táncok tanítása, kiállítás megtekintése, közös kirándulás stb. A gazdagítási, dúsítási program során mélyebb és átfogóbb tanulási tapasztalatokra tehettek szert a tanulók. A speciális képességfejlesztés területei: vizuális-téri, szociális-interperszonális, intraperszonális képességek fejlesztése.
A célcsoport életkori szakaszában szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka. Egyre önállóbbak, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás. A saját családjukban őket már felnőttként kezelik. A szabályok nélküli magatartás már ebben az életkorban is jelentkezik a roma tanulóknál. Ezért a programra hárult az a feladat is, hogy pedagógiai eszközökkel segítse megakadályozni a deviáns személyiség kialakulását. Folyamatosan alakul ki az egyéni érdeklődési irány. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszéltek. Fontos, hogy olyan alkalmakat teremtettünk, ahol lehetőségük volt élményeikről beszámolni. Ezt segítették a drámajátékok, melyekkel egyúttal megismerkedtek saját kultúrájukkal is.
A kiválasztott célcsoportba tartozó gyerekek mindegyike tehetséges –méréseink alapján – a vizuális ábrázolás és jelrendszerrel való közlés valamely területén. Ha úgy alakítjuk a követelményeket, hogy minden tanuló a saját képességeinek, haladási ütemének megfelelően teljesíteni tudja azokat, több sikerélményhez juttatjuk, pozitívabb gondolkodásmódra szoktatjuk őket. El kívántuk érni, hogy a beszédfejlesztés a személyiségfejlesztés eszköze legyen, a hátrányos környezetből adódó gátlásosságot feloldja. Ezért a programot dramatikus elemekkel kiegészítve, élményszerűen a cigány mese-mondavilágra támaszkodva építettük fel.
A program pedagógiai és pszichológiai alapelvei
- A tanulók motiválása: a szenvedélyes vonzalom kialakítása, a belső energiák mozgósítása.
- Saját és képzőművészeti alkotásokon keresztül a roma kultúrában szerzett ismeretek kibővítése. A tanulók képesek legyenek megérteni és értelmezni a művészeti alkotásokat, és képesek legyenek saját művek létrehozására.
- Legyenek képesek önállóan munkacsoportokat létrehozni és egymás közt felosztani a feladatot.
- A tanulói tevékenység középpontba állítása, érzelmi azonosulás, reális ön- és társértékelés, egyéni és csoportos munkaformákban.
- Dramatizálás során az együttműködés kialakítása.
A tehetséggondozó műhely fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
A ROMA-ART tehetségműhely célja és feladata komplex képzőművészeti személyiségfejlesztés megvalósítása volt negyedikes-ötödikes roma gyerekek számára. A célcsoport korosztályra jellemző: az iskola hatásának csökkenése, az „elkallódási folyamat” beindulása. A még itt meglévő tehetségre utaló rejtett képességek kibontakoztatására és fejlesztésére terveztük programunkat. Az esélyjavítás ebben az esetben azt is jelentette, hogy a gyerekeket új, az otthonitól eltérő minőségi ingerek érték. A többirányú és differenciált fejlesztés segítségével szakképzett és elhivatott pedagógusokkal a tervezett 60 órás iskolai programban folyamatos motiválást kívántunk elérni.
A különböző képességek fejlesztése mellett kiemelt feladatunknak tekintettük a komplex személyiség fejlesztését. Ezek mellett a sikerélményhez való juttatás és a verseny helyzetekből adódó negatív hatások kivédése is a fő nevelési célunk volt. Halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású, sokszor nagyon rossz szociokulturális környezetből érkező tehetséges tanulók számára készítettük programunkat. Ezért fontosnak tartottuk az otthoni megszokott, sokszor visszatartó hatású környezetből való kimozdulást a program második felében megvalósított tárlatlátogatással és kirándulással.
A 100%-ban roma gyerekek részvételét biztosító tehetségműhely kialakításának szakmai célja a vizuális-téri képességek fejlesztése volt, olyan vizuális nyelvrendszer használatával és dramatikus módszerek segítségével, amelyek komplex személyiség fejlesztést eredményeznek. A programban résztvevő intézmény pedagógusai már rendelkeztek tehetséggondozó tapasztalatokkal.
A tehetséggondozó program tartalma
1-4. óra: Bemeneti mérés
célzott tehetségígéretek körének mérése
Célcsoport: 5-6 osztályos roma tanulók.
Egyéni szintfelmérés – a bemeneti szint rögzítése, egyéni fejlesztési tervek elkészítése.
Projektfeladat és a feladat egyéni lebontása, „testreszabása” a közreműködő pedagógusok feladat-egyeztetése.
Szülői értekezlet
5-10. óra: Dramatikus játékok-feldolgozási szakasz
Csoport munkaterv: cigány monda és mesevilág feldolgozásának előkészítése, szerepjáték előkészítése dramatikus eszközökkel.
A kiválasztott mese vagy monda térrendezése, vizuális síkból három dimenzióba adaptálása. Az eszközök készítésének előkészítése és megtervezése, jelmezek tervezése, elkészítése. Személyiség-tényezők formálása, csoport és egészséges öntudat fejlesztése.
Drámapedagógus bevonása a munkába.
11-20. óra: Vizuális képi világ-feldolgozási szakasz
Folyamatterv és forgatókönyv jellegű rajzolás. A story board vagy illusztrációs feladatok lebontása tanulók képességeinek megfelelően. Háttér tervezők, figurarajzolók, részletfestők stb.
Mi történik a mesében? Az idő és mozgás ábrázolása. A történet összeállítása. Képesség és készség fejlesztés. Együttműködés a csoportban.
Tárlatlátogatás: Vasvári Pál Múzeum Tiszavasvári
Nyílt tanítási óra – szülők meghívása
21-28. óra: Dramatikus foglalkozás-kivitelező szakasz
Színpadképszerű gondolkodás a feladatok eljátszása átélése az elkészült eszközök segítségével. A kreativitás, az eszközhasználat, az anyagismeret fejlesztése mellett a kommunikáció gyakorlása. Kivitelezési szakasz sok kísérlettel ötletmegvalósítással.
Mi történik a mesében-mondában? Az idő és mozgás ábrázolása. A történet összeállítása. Képesség- és készségfejlesztés. Együttműködés a csoportban.
Közösségépítés: Mikulás party, Múzeumpedagógiai foglalkozás
29-40. óra: Vizuális (képi) világ – kivitelező szakasz
„Mi lenne ha…?”” kísérletek a térrel, színnel, formával.
Részletek kidolgozása: a történet ábrázolása az egyén fejlesztési tervének megfelelően. Elkészültek a résztervek, amelyeket össze kell illeszteni egységes egésszé. A feladat: azonos szín és formavilág megteremtése úgy, hogy az egyéni jellemvonások, stílusok megmaradjanak. Egységes vizuális hatás elérése. A mese vagy monda megjelenítése folyamatában. Személyiség fejlesztés. Miben vagy jó? Mit javítsunk? Te miben tudsz segíteni másnak?
Színházlátogatás – Találkozások Háza Tiszavasvári – A másság kifejezése meséken keresztül
41-46. óra: Dramatikus foglalkozás-befejező szakasz
A dramatikus foglalkozások lezárása. A feldolgozott mese-monda színpadra állítási folyamata, kis bemutató előadás összeállítása az egyéni képességek figyelembe vételével. Képességek fejlesztése sikerélményhez való juttatás. A csoportkohézió fenntartása, differenciált kompetencia fejlesztése. A színpados teremben záró foglalkozás megtartása a szülők meghívásával.
47-56. óra: Vizuális képi világ-befejező szakasz
Alkotási folyamat, tervezés és kivitelezés befejezése. . A háttér az előtér és középtér tudatos alkalmazása. Kompozíciós problémák megoldása a kiemelés lehetőségeinek, módozatainak megismerése és alkalmazása pl.: elhelyezéssel, mérettel, színnel. Egyéni képességek fejlesztése. A csoportkohézió fenntartása.
A kész kompozíció javítása értékelése. A hibák megállapítása és javítása. Értékek kiemelése és erősítése. A munkák egységbe rendezése, végső formába öntése.
Önkontrol: más véleményének feldolgozása, elfogadása. Személyiség-tényezők formálása.
Kiállítás látogatása: Nyíregyháza – Pál Gyula terem
57-60. óra: Vizuális és dramatikus lezáró szakasz
A kész munkák installálása, sík és térbeli alkotások rendezése, kiállítása. Csoportmunka megszervezése. Az éves munka értékelése:
Kimeneti mérés – a hozzáadott érték megállapítása, egyéni fejlődés és gyarapodás konkretizálása és tudatosítása. A tanulók, szülők és pedagógusok felé az elért eredmények és az esetlegesen feltárt hiányosságok kommunikálása a programban résztvevő pedagógusok szakemberek bevonásával.
Kirándulás Nyíregyháza – Sóstóra
A tehetséggondozó tábor fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
A komplex személyiségformálás esélyét javítja, ha a gyerekeket új az otthonitól eltérő minőségi ingerek érik. Fontos, hogy a megszokott környezetből kiszakadva, új helyszínen és körülmények között jussanak új élményekhez. Programunk segítségével lehetőségük volt táborozni, ahová a szülők hátrányos anyagi helyzete miatt önerőből nem tudtak volna eljutni.
Fő feladatunk az év során feldolgozott mese-mondavilág alapján önálló történet kitalálása dramatikus, valamint vizuális illusztrálása, feldolgozása. A tábor szakmai és pedagógiai célja:
- Díszlet- és kosztüm-tervezés, illusztrálás, adaptálása a történetnek
- Komplex személyiség fejlesztés roma származású, az életben már pozitív példaként állítható sikeres művész-mentor és az iskolai programban már részt vett pedagógus kollégák segítségével.
- További pozitív élményekhez való jutás
- Önkontrollos hatásvizsgálat segítségével személyre szabott értékelés.
A művészeti fogékonyságra nevelés egyféle közösségi nevelést is jelent amellett, hogy a művészeti indivídumot is nagymértékben fejleszti. Az egyéni különbségek más és más irányt jelölnek a világ megismerésének folyamatában, s a személyes tulajdonságok az alkotásokban is megjelennek. A kész művek pedig magukon hordozzák a személyiségjegyeket. A táborban olyan területeken is lehetőségünk adódott tehetséggondozásra, amelyek közvetlenül nem csak a szakmai munkában nyújtottak a gyermeknek segítséget, hanem a monoton munka feloldásaként a személyiséget is fejlesztették. Feladatunk volt a feltöltődés biztosítása is. A komplex programokban, a szabadidős tevékenységekben ezekről is gondoskodtunk.
A tábor helyszíne nagyszerű lehetőséget biztosított a célok megvalósításához. Tiszalökön a Vízierőmű közvetlen szomszédságában található a jól felszerelt, ideálisnak mondható tábor. A természeti környezet gondozott, hatalmas fák, sűrű bokrok, kisebb-nagyobb tisztások váltják egymást. Az arányos fizikai igénybevételt sok sporttal, játékkal tettük észrevétlenné, természetessé. A természetes környezet, a szabad légkör, az ajánlott tevékenységek, játék, sport, kirándulás, kézműves foglalkozás, stb. remekül kiegészítették egymást, s emellett a gyerekek még közelebb kerültek egymáshoz, miközben jól érezték magukat. Új barátságok szövődtek, a közösséghez tartozás, alkalmazkodás mindenkinek formálta a személyiségét. Ezek után nem csodálkoztunk azon, hogy leszállva a buszról, haza érkezéskor, a gyerekek élményeikről kezdtek el beszélni a szülőknek. Egymás szavába vágva mesélték a velük történteket. A táborozás ideje alatt megfigyeltük, hogy a természeti környezet miként hat a teljesítményre, az érdeklődésre, a társas viszonyokra. A természet közelségében a gyerekek viselkedésében szembetűnő változások mutatkoztak: hangjuk lecsendesedett, mozdulataik koordináltabbakká, gazdaságossá, ugyanakkor kifejezőbbekké váltak, jobban figyeltek egymásra, volt idejük beszélgetni, eltűnődni, rácsodálkozni egy-egy körülöttük lévő dologra, jelenségre.