A „jó gyakorlat” adaptációs terve
1. A „jó gyakorlat” címe
„Miből lesz a cserebogár?”
Tehetségazonosítás, tehetség-tanácsadás
2. Célcsoport(ok)
általános iskola alsó-felső tagozat, középiskola
tanulási, művészeti tehetségek azonosítása
3. A „jó gyakorlat” készítője/i, elérhetőségei
Oláh Gabriella
olah.gabriella@citromail.hu
tel: 06 (20) 239-5395
4. Referenciák
4.1 A „jó gyakorlat” referenciái
A Vásárhelyi Tehetségponttal együttműködve hatékony tehetségazonosító programot dolgoztunk ki, amely az intellektuális és a művészeti tehetségek azonosítására egyaránt alkalmas. Közel 400 gyermek mérésével szereztünk tapasztalatokat és választottuk ki azokat a tanulókat, akik aztán a különböző tehetségfejlesztő projektekben (tánc, dráma, képzőművészet, koreográfusképzés) részt vettek. A pedagógusok visszajelzései alapján olyan tanulók is bekerülhettek a mérések által a programokba, akiket a tehetségazonosítás nélkül nem válogattak volna be (szunnyadó tehetségek). A tehetség-tanácsadás a tanulók erősségeinek és gyengeségeinek azonosításával a fejlesztendő kompetenciákat is hatékonyan kijelölte, ezáltal is célorientálttá téve a tehetségfejlesztő munkát.
4.2 A humán erőforrás bemutatása
A nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusaként több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem. Nevelési tanácsadói munkám során nap, mint nap találkozom tanulási, ill. beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekekkel, valamint olyan jó képességű tanulókkal, akik képességeiket, tehetségüket nehezen tudják kibontakoztatni. Korszerű és sokrétű diagnosztikai ismereteimmel (pl. tesztek) segítséget nyújtok a tehetségígéretek felismeréséhez és kiválasztásához, valamint javaslatot teszek a minél hatékonyabb tehetségkibontakoztatásukra.
5. Az adaptálás célja
5.1 Általános célok
A tehetségfejlesztés első lépése a tehetségazonosítás, a tehetségígéretek megtalálása, kiválasztása. A tehetségazonosítás magában foglalja a tehetségígéretek erősségeinek megismerését és a fejlesztendő területek kijelölését. A képességek (intelligencia, kreativitás, motiváció) azonosítása mellett a tanulók személyiségének, érzelmi intelligenciájának és kommunikációs készségeinek megismerésére is lehetőség van. A mérés által olyan tanulók is bekerülhetnek a tehetséggondozó programokba, akik egyébként kimaradtak volna (fel nem ismert, ún. szunnyadó tehetségek).
5.2 Konkrét célok
Tehetséges tanulók azonosítása, kiválasztása tehetségfejlesztő projektekben való részvételre. Tehetséggondozó projektek esetében bemeneti (input) és kimeneti (output) eredmények mérése, hatékonyságvizsgálat. Tehetség-tanácsadás, erősségek-gyengeségek meghatározása, a tehetség kibontakoztatás elősegítése pszichológiai módszerekkel. Személyiség-és kommunikációfejlesztés, az érzelmi intelligencia fejlesztése.
6. Várt eredmények
szakszerűen azonosított és kiválasztott tehetséges tanulók – 25 főből
tehetségindex létrehozása tanulónként
fejlesztési javaslatok tanulónként (erősségek, gyengeségek meghatározása)
diagramok, táblázatok készítése stb.
7. Megvalósítandó tevékenységek
az első tevékenység a személyes találkozó és tájékoztatás,
a mérésbe bevont tanulók szüleinek tájékoztatása, hozzájárulás kérése
tehetségazonosítás elvégzése 25 tanuló részvételével (mérés, tesztek felvétele a tanulókkal–pszichológusi kompetenciát igényel)
a tanulókról a pedagógusok (esetleg a szülők) is kérdőívet töltenek ki
a tesztek kiértékelése, a tehetséges tanulók kiválasztása, az eredmények prezentálása – pszichológusi kompetenciát igényel
a tehetséggondozó projektbe történő beválogatás (a beválogatás szempontjainak meghatározása, a tehetségígéretek erősségeinek-gyengeségeinek meghatározása, fejlesztési célok kitűzése – a tehetséggondozást végző pedagógussal együttműködve)
kiegészítő egyéni vizsgálatok végzése-szükség esetén
a tehetségazonosítás iratainak, dokumentumainak átadása
tehetség-tanácsadás (egyéni, csoportos)
személyiség-és kommunikáció fejlesztő gyakorlatokra javaslattétel, módszertani segítség
8. Az átadás-átvétel folyamatszabályozása
- megrendelő a „jó gyakorlat” adaptációjáról (aláírt/ szkennelt is lehet) – igazgató
- három héten belül, telefonon egyeztetett időpontban személyes találkozó a jó gyakorlat átadójával és az igazgatóval a VLAMI irodájában szerződéskötés: az igények felmérése, az átadás folyamatának, ütemtervének rögzítése, a költségvetés elfogadása: aláírásra jogosult, vagy meghatalmazott személy – igazgató – mentor (VLAMI-iroda) (szerződés)
a „jó gyakorlat” bemutatása: csatos portfólió alapján (átadás-átvétel) átvevő-mentor - a „jó gyakorlat” gyakorlati tevékenységei: a tevékenységi formának megfelelő helyszíneken és alkalommal (jelenléti ív, elégedettségi kérdőív, véleményező lap a mentor részéről) átvevő-mentor
- a jó gyakorlat megvalósítása: az adaptáló intézményben: a tevékenységi formának megfelelő helyszíneken és alkalommal (jelenléti ív, véleményező lap) átvevő-mentor
- az adaptáció eredményének bemutatása az adaptáló intézményben: átvevő- mentor (fotódokumentáció, szakmai értékelés)
- utókövetés: értékelés, szakmai tanácsadás, visszacsatolás, a módszer beépülése a tanmenetbe (jelenléti ív)
- teljesítésigazolás, kifizetés
- nyomon követés: szakmai segítségnyújtás (telefonos, e-mail-es megkeresések, személyes találkozók)
9. A megvalósítás időtartama és ütemezése
A portfólió ismertetése: 1×45 perc
A módszer ismertetése, további lehetőségeinek feltárása: 2×45 perc
A mérések elvégzése (25 fő): 2×45 perc
Az eredmények bemutatása: 2×45 perc
A projektbe történő beválogatás szempontjainak megbeszélése: 3×45 perc
A szükséges szakmai anyagok, dokumentumok átadása: 2×45 perc
Tehetség-tanácsadás, módszertani segítségnyújtás: 3×45 perc
10. Erőforrások
10.1 Személyi feltételek, kompetenciák
- tehetséggondozó projektet végző pedagógus
- tehetségazonosítást végző pszichológus
- a szülő beleegyezése szükséges a pszichológiai vizsgálatba, mérésbe,
- személyiségi jogok védelme az eredmények bemutatásakor
- titoktartás
10.2 Tárgyi feltételek
tanterem a mérések elvégzéséhez, sokszorosítási lehetőség
11. Költségvetés (vázlatos) – a táblázat szabadon bővíthető új sorokkal
Megnevezés | Tervezett összeg |
---|---|
Know how (programleírás, segédanyagok) | 40.000 Ft |
Tehetségazonosítás (25 fő) Tehetség-tanácsadás, fejlesztési tervek kidolgozása | Ft/15 óra / óradíj: 10.000,- (150.000 Ft) |
Mentorálás, utókövetés az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés | 50.000 Ft – amely tartalmazza az útiköltséget is. |
egyéb költségek (eszköz, anyag, díszlet, hangszer stb.) | az átadáshoz szükséges eszközök és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges átadandó anyagok beszerzésének költsége: 10.000 Ft |
12. Az értékelés módszerei és eszközei
- elkészült dokumentumok, tehetségindexek, diagramok, fejlesztési javaslatok – 25 főre
- az átadás során a vevő elégedettségi kérdőívet tölt ki
- a mentor pedig véleményező lapot, amiben leírja az átvevő aktivitását, teljesítményét
- mindkét dokumentum a szerződés részét képezi
13. Tapasztalatok átadása, a projekt eredményeinek továbbhasznosulása
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről 4§ (13-14) „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” –a törvényi előírás szerint az iskola feladata a kiemelten tehetséges tanulók azonosítása és ezek után, számukra a különleges bánásmód (tehetségfejlesztés) biztosítása. Az elkezdett „jó-gyakorlat” az első mérések után szakszerű módszertan szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően folytatódhat az intézményben.
14. Kockázatok
- ha a tanulók/pedagógusok nem megfelelően motiváltak, nincsenek kellően felkészítve a mérésre, ezért nem őszintén válaszolnak, nem valid eredményeket kapunk
- a fegyelem, figyelem, érdeklődés fenntartása
- az eredményeket etikátlanul használják fel