A projekt adatai
A Kethano drom (jelentése: közös út) integrációs összművészeti projekt célja a cigányság kultúrájának megismertetése a hátrányos helyzetű tanulókkal és elfogadtatása. A program alatt a tanulók megismerkednek a roma kultúrával (etnikai, képző- és táncművészeti téren egyaránt) és a projekt befejeztével egy közös előadáson mutatják be megszerzett ismereteiket, ezzel bizonyítva, hogy a roma és magyar kultúra békességben megférhet egymással, sőt kiegészíthetik egymást.
Kedvezményezett neve és elérhetősége
Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola
4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.
e-mail: vlami@vlami.hu
honlap: www.vlami.hu
tel: 42/506-520
Közreműködő szervezet
- Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
- Emberi Erőforrások Minisztériuma
- Nemzeti Tehetség Program
- Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Projektmenedzsment
Megvalósítók: Sipos Boglárka, Sipos Eszter
Pénzügyi munkatársak: Dániel Imre, Garai Tibor
Elnyert támogatás: 1 000 000 Ft
A megvalósítás időtartama: 2014. január 15-2014. június 14.
Együttműködő partnerek
Szent István Hagyományőrző Általános Iskola
4245 Érpatak, Béke u. 7.
A projekt fő tevékenységei
- a projekt előkészítése
- ütemterv készítése
- beválogatás, tehetség diagnosztika
- megvalósítás: műhelyfoglalkozások, táncházak, bemutatók
- záró rendezvény, projektbemutató
A projekt célja és a megvalósulás folyamata
A projekt célja a hátrányos helyzetű tanulók szocializálódásának elősegítése, a hozott hátrányok csökkentése, személyiségfejlesztő felzárkóztatással. Fontos megismertetni a roma és nem roma tanulókkal egyaránt a cigányság kultúráját, szokásait, életmódját, értékeit, ezáltal elősegítve a toleránsabb magatartás kialakulását. A roma és a magyar néphagyomány megismerése, kultúrájának elfogadása, ezen keresztül egészséges én-kép kialakítása.
A program során igyekszünk kialakítani a tanulókban a pontos, fegyelmezett munkavégzés szokásait, az időbeosztás, a munkaterv készítésének fontosságát a képző- és táncművészet és a drámajátékok erejével.
Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon a tanulók megismerik nemcsak a kultúrájukat, hanem azon keresztül saját magukat, ezáltal egy stabil (ön)értékrendet kialakítva magukban.
A konfliktuskezelésre, az állóképesség javítására, a koncentráció fejlesztésére szintén ezeken a foglalkozásokon kerülne sor játékos feladatokon keresztül.
A program másodlagos célja bemutatni és megértetni a tanulókkal, hogy a roma és magyar kultúra kiegészítik egymást, egyik a másikból táplálkozik, nem összeférhetetlenek, hanem összetartozóak. Ennek megértéséhez nyújt segítséget a projekt.
A képzőművészeti foglalkozások keretein belül megismerkednek a népi/etnikai kultúra mintakincsével és színvilágával, a színek, színpárok jelentéstartalmával, így a későbbiek folyamán tudatosan fogják tudni használni. A roma és magyar motívumkincsek összehasonlítása is nagy szerepet játszik a programban, legalább annyira, mint a különböző jelek jelképek megismerése és összehasonlítása. A kézműves programokban kipróbálhatják magukat egy-egy választott mesterségben, megismerve és lehetőség szerint elsajátítva annak lépéseit.
A dramatikus játékok a kultúra és a hovatartozás megismerésében, elfogadásában segít, ráadásul az eljátszott szituációk remek lehetőséget adnak a konfliktus és agressziókezelés elsajátítására is (pl.: piaci jelenet)
A roma kultúráról a legtöbb embernek elsősorban a tánc és a zene jut eszébe, nem véletlenül, hiszen egész életüket átszövi a muzsika és az ezzel járó tánc és ének. A program célja megismertetni és lehetőleg megszerettetni az autentikus cigány zenét, táncot és éneket, mégpedig úgy, hogy mélyebb aspektusaiból közelítjük azt meg. A hangszerek, népviseletek ki- és felpróbálása közelebb hozza a cigányság kultúráját, mint egy egyszerű zenehallgatás, ezért is vettük be a programba az élőzenés táncházat, melyen keresztül a tanulók megismerkedhetnek a zenészekkel, kérdezhetnek tőlük, beszélgethetnek velük.
A programzáró kiállításon, előadáson szeretnék bemutatni a roma és nem roma származású érdeklődőknek az elért eredményeket, melyben bemutatnánk, hogy a cigány és magyar kultúra mennyire közel áll egymáshoz, így a kiállítás és a bemutató előadás után egy közös táncházzal zárnánk a programot.
A programba tehetségfelmérés után kerültek be az arra érdemes tanulók. Igyekeztünk megadni nekik azt a lehetőséget, amelyet az otthoni körülményeik miatt eddig nélkülözniük kellett. A tehetségfejlesztő program célja felismerni a tehetségeket és megmutatni nekik az utat, amin elindulhatnak.
A projekt célja a hátrányos helyzetű tanulók szocializálódásának elősegítése, a hozott hátrányok csökkentése, személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő felzárkóztatással. Megismertettük a roma és nem roma tanulókkal egyaránt a cigányság kultúráját, szokásait, életmódját, értékeit, ezáltal elősegítve a toleránsabb magatartás kialakulását. Mindezeket összehasonlítottunk a magyar népszokásokkal, kultúrával. A program során kialakítottuk a tanulókban a pontos, fegyelmezett munkavégzés szokásait, az időbeosztás, a munkaterv készítésének fontosságát a képző-, táncművészet, ének és a drámajátékok erejével.
A képzőművészeti foglalkozások keretein belül megismerkednek a népi/etnikai kultúra mintakincsével és színvilágával, a színek, színpárok jelentéstartalmával, melyeket a program végére tudatosan használtak. A roma és magyar motívumkincsek összehasonlításával, és a különböző jelek jelképek megismerésével és összehasonlításával bővítettük fantázia világukat, egyéni kifejezési módjukat.
A dramatikus játékok a kultúra és a hovatartozás megismerésében, elfogadásában segítettek, valamint ezek konfliktus és agressziókezelési hatására nagy szükség volt. Ezeken a játékokon keresztül megtanulták feldolgozni az őket érő külső ingereket.
A hangszerek, népviseletek ki- és felpróbálása közelebb hozta a cigányság kultúráját, mint egy egyszerű zenehallgatás. A cigányság népviseletét közelebbről is megismerhették, felpróbálhatták. Különböző tájegységek viseletével ismerkedhettek meg: Szatmár, Nyírség, Erdély, Dunántúl és a felvidék. Mindezek mellett fotókon, rajzokon keresztül megismerkedhettünk magyar népviseletekkel is. Ezeket összehasonlítottuk, motívumok szerint, szín használat szerint, funkció szerint, hogy ezzel is közelebb kerüljön hozzájuk a népi kultúra.
A cigány tánc foglalkozások keretein belül, mind a zenei- mind a cigányok mozgáskultúrájával ismerkedhettek meg a gyerekek. Nagy segítség számunkra, hogy technikai eszközökkel archív felvételeket is láthattak, hiszen sok helyen, így Érpatakon mind a magyar mind a cigány néptánc elhalóban van, mondhatni kiveszett. A gyerekek többsége nem látott ilyet, s ez nagy motiváló erő volt ahhoz, hogy felálljanak s zenére mozogjanak, és alapmotívumok megtanulásával táncoljanak is.
Az élőzenés táncháznak nagy sikere volt, melyen keresztül a tanulók megismerkedhetnek a zenészekkel, kérdezhetnek tőlük, beszélgethetnek velük. A zenészek és az önkéntes segítők bevonásával megmutattuk nekik, hogy a tehetség önmagában nem elegendő, tenni kell a haladásért, olyan példákat, példaképeket állítottunk eléjük, akik nyomot hagytak bennük és a későbbi életük során is inspirációt nyerhetnek tőlük.
A programba bevont gyerekek 3-4. osztályos hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A célcsoport életkori szakaszában szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni. Ezt segítik a drámajátékok, mellyel egyúttal megismerkednek saját kultúrájukkal is. A roma történelem, a szokások, a hagyományok megismerésével, elmélyítésével erősödött a tanulók identitása. A játékokon és alkotásokon keresztül fejlődtek szociális készségeik, képességeik.
Erősségeik fejlesztésével, tehetségük kibontakoztatásával nőtt az önbizalmuk. Sikerélményhez juttatásukkal erősödött a tanulási motivációjuk, nyitottabbakká, érdeklődőbbekké váltak, nőtt a kitartásuk. Mivel a belső motiváció a hátrányos helyzetűeknél korlátozottan érhető el, a külső, pozitív motiválás (jutalmazás, elismerés) hosszabb távon nagyobb eredményt hoz, ezt tartottuk szem előtt a megvalósítás alatt és igyekeztünk elősegíteni a belső motiváció kibontakozását. Ez nagyon munkaigényes feladat volt, meg kellett ismerni a tanuló szükségleteit, a motiválás szempontjából releváns körülményeket. Ebből következik, hogy a sikeres motiválás kulcsa a megfelelő kommunikáció, mely ennél a korcsoportnál a meséken, játékokon keresztül lehetett megvalósítani.
A társadalom összetartozásának, részei szerves egységének gondolata mintegy kétszáz éve foglalkoztatja a társadalomfilozófusokat és a szociológusokat, vagyis azóta, amióta az iparosodás felbontotta a korábbi kapcsolati hálókat, kikezdte a közösségeket. Ma a dezintegráltság válságjelei – drog, alkohol, bűnözés, a társadalomból való tudatos kivonulás – szaporodnak. Mindez egyre jobban terjed, nemcsak a nagy városokban, hanem a kisebb falusi társadalmak körében is. Ennek a programnak a keretein belül próbáltuk ezt a dezintegráltságot megfékezni, csökkenteni.
A projektzáró kiállításon, előadáson bemutattuk a roma és nem roma származású érdeklődőknek a 60 óra alatt elért eredményeket, a meghívott díszvendégeknek és szülőknek. A meghívottak közt jelen volt Arató Miklósné, a roma kultúrában jártas szakember, Gagna Melinda, a Szent István Hagyományőrző Általános Iskola intézményvezetője, és Orgován Zoltán az érpataki Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A műsort a Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónőjének és igazgató helyettesének, Demarcsek Györgyné és Demarcsek György tánca nyitotta, akiknek a talp alá valót a Bódi Família Cigány Együttes és a Görice Zenekar húzta. A megnyitót a Frottázs és Hajlika csoport bemutatója követte, akik közös táncházba invitálták a vendégeket.