Tehetségműhely programjának szakmai vezetője
Demarcsek Györgyné
Közreműködők
Demarcsek György
Rácz Ildikó
Sipos Boglárka
Tanulói létszám: 20 fő
Helyszín: Nagykálló, Korányi Frigyes u 23-27.
A tehetséggondozó műhelybe való beválogatás megvalósulása
A tehetséggondozó műhely célja táncjáték színpadra rendezése, Lorca Vérnász című darabjának feldolgozása. A célnak megfelelően a programban a táncos képességek fejlesztése kapott nagyobb hangsúlyt.
Tehetségfogalom
A tehetségek jellemzői: kreatív, képes az elvont gondolkodásra, jól improvizál, képes a belső érzelmek megjelenítésére, jó partner, képes a kapcsolatok fenntartására, a színpadi jelenléte folyamatosan fennáll, érthetően beszél, rendelkezik színjátszói kifejezőeszközökkel, a játék intenzitást képes fenntartani, képes az adott karakter ábrázolására.
Motoros összetevők: képes összehangolni a beszédet a mozgást, a térváltoztatást, az eszközhasználatot, jó a beszédkészsége, képes az árnyalt megszólalásra.
Pszichikus tulajdonságok: őszinte, együttműködő, lelkes, kitartó, kezdeményező, határozott, magabiztos, feltalálja magát, jó problémamegoldó képességekkel rendelkezik.
A beválogatás: két szinten történt: tehetségindex és programkritérium alapján
A beválogatás szempontjai a következők voltak.
- Szakmai szempontok: rendelkezzen a tanuló táncos előképzettséggel és színpadi tapasztalattal, minél több fiú kerüljön a programba.
- A programba négy évfolyamból jelentkezhettek a tanulók. A beválogatás a tanári megfigyelésen és tapasztalaton alapult, valamint a Renzulli – tehetségmodell szerinti tehetségindex alapján történt.
- Azok a tanulók, akiknél a Renzulli-modell szerinti tehetségindex 000, de a speciális képességeik kimagaslóak egyéni fejlesztési terv alapján vettek részt a programban, amelynek során fejlesztjük a feltárt gyenge oldalt.
A speciális képességmérést a szakmai megvalósító pedagógusok végezték el. A képességmérés szempontjai:
- mozgásmegfigyelés
- mozgásemlékezet
- koordináció
- ritmusérzék
A beválogatás tehetséggondozó programból eredő kritériumai
- Szülői hozzájárulás
- A közösségi programokon, bemutatókon és versenyen való részvétel vállalása
- Szerepkritérium (darabválasztás)
- a foglalkozások időpontja
A program során önkontrollos hatásvizsgálatot végeztünk. A beválogatáskor a speciális képességeket mértük, a program végén megismételtük a mérést. Az elő-és utómérések adatait összevetve vizsgáljuk a program eredményességét.
Az első évfolyamból két fiú, a negyedik évfolyamból egy fiú és egy lány, a harmadik évfolyamból egy két fiú került a programba. 9 fő a második évfolyamból került beválogatásra. A belső méréseken kívül külső értékelésre is sor került.
A tehetséggondozó műhely munkafolyamata során alkalmazott módszerek, munkaformák megvalósulása
Alkalmazott módszerek
- csoportos képességfejlesztés
- tanári bemutatás
- egyéni fejlesztések
- projektmunka
- improvizáció
- koreográfia készítés
- diák alkotók bevonása (koreográfia, rendezés)
- színpadra rendezés
- szövegértelmezés
- szerepformálás, jellemábrázolás
- drámapedagógiai játékok
- kreatív gyakorlatok
- kreatív zenei gyakorlatok
- népdal tanulás
- szóló ének és tánc
A tehetséggondozó foglalkozások rendje: heti két óra
Ezen kívül két alkalommal szerveztünk hétvégi (ott alvós) próbát, valamint egy alkalommal egész napos színpadi próbát.
A munkafolyamatokba bekapcsolódott Matejkó Mariann, aki egy koreográfia folyamatot önállóan készített az előadásban. Az előadásban szereplőként is jelen volt Bordás Roland, aki önállóan rendezett egy jelenetet a darabban.
Mindezekkel az alkotói tehetségeknek kívántunk színteret biztosítani.
A táncanyag megtanításánál a leghatékonyabb módszer a tanári bemutatás volt, amelyet minden esetben improvizáció követett. A megszerzett ismeret gyakorlati alkalmazása jelentette A jelenetek színpadra állításánál a projektmunka volt a leghatékonyabb, mert azonos időben több csoport is tudott dolgozni, a gyerekek motiváltak voltak, részeseivé váltak az alkotói folyamatoknak, kibontakoztatták kreativitásukat.
A szöveges jeleneteket a szereplőkkel külön próbáltuk, majd az összpróbákon a mozgással együtt rendeztük színpadra.
A tehetséggondozó műhely munkája során használt eszközök alkalmazása
Az előadás elkészítéséhez elsősorban hangtechnikai eszközökre volt szükség. A zenei megvalósításhoz szükség volt vágásra és hangfelvétel készítésére egyaránt. Az előadás főpróbáján és az előadáson élő zenekari közreműködésre is szükség volt. Eszközként használtunk gombolyagokat, díszletként padot és grafikai elemeket. A díszlet és a jelmez terveket, valamint a menyasszonyi fejdíszt és kitűzőket Sipos Boglárka készítette. Az előadás során a prózai jelenteknél szükség volt mikroportokra. Az árnyjáték megvalósításához szükség volt nagyméretű fehér vászonra , valamint külön színes fényekre és projektorra.
A tehetséggondozó műhely fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
A tehetséggondozó program résztvevői számára előírt kötelező irodalom Lorca Vérnász című darabja volt. Az első foglalkozáson a darab értelmezése, megfejtése volt a feladatunk.
A kollektív feldolgozás során elemeztük a szereplők jellemét, egymáshoz való viszonyát, megfogalmaztuk, hogy számunkra mit jelentenek a szereplőkben érzelmi viszonyai, hogyan értékeljük a cselekedeteiket.
A spanyol környezet helyett a cselekményt egy erdélyi településre, Székre helyeztük. Megismerkedtünk Szék hagyományaival, szokásaival, népzenéjével, népdalaival. Mindezeket a táncnyelv elsajátítása követte. A férfi és női mozgás megfigyelése és elsajátítása két pedagógus oktató tevékenységét tette szükségessé.
Demarcsek Györgyné és Demarcsek György a Népművészet Ifjú Mesterei tartották a táncos foglalkozásokat, amelynek keretében a széki csárdás, négyes, a hétlépés elemeit sajátították el a résztvevők. A férfitáncok közül a sűrű tempó elemeit kifejezési eszközként használtuk, a táncanyag teljes elsajátítása nem volt cél.
A tánc nyelvén történő üzenetközvetítés alapfeltétele a magabiztos tánctudás. Ennek elérése érdekében minden táncórán a megtanult táncelemekből improvizáltak a tanulók.
A széki népzene megismerése szintén fontos feladatunk volt. Ahhoz, hogy a zene és a tánc egysége megvalósuljon szükség volt a zenei jellemzők megbeszélésére, a zenei és tánchangsúlyok egybevetésére. Különösen fontos volt ez a szokatlan aszimmetrikus lüktetésű négyes tánc elsajátításakor. A táncórák feladat volt a megfelelő kondíció kialakítása, a tánc és ének egyidejűségének esztétikus megvalósítása.
A táncanyag alapszintű elsajátítását követően a dinamikai törvényszerűségek megismertetésére került sor, majd a kötött szerkesztésű részek táncfolyamatainak megtanulása, rögzítése következett.
A tánctanulás, gyakorlás és improvizáció, táncetűdök megtanulásának folyamatai közé beiktattuk a népdalok megtanulását, amely a széki lakodalmasok közül kerültek ki (menyasszonykísérők, búcsúztatók), valamint a táncokhoz kapcsolódnak.
A népi éneklési mód elsajátítása szintén s fejlesztés részét képezte. A dramatikai terv rögzítését követően párhuzamos több csoportban folyt tovább a munka. A projektmódszer segítségével dolgoztuk fel a jelenteket. A koreográfus és rendező diák is önállóan dolgozott egy –egy jelenet megvalósításával. A fő mondanivalót a nőis sors megjelenítésében határoztuk meg, amelyből ebben a zárt közösségen belül nincs kitörési lehetőség, a következő generáció sorsa is leve elrendeltetett. Ennek érzékeltetésére bevontuk a projektbe a Csicsergő Színkör alsó tagozatos tanulóját, deák Dorinát is. A kisebb gyermekkel való együtt munkálkodás hihetetlen fegyelmet és tartást eredményezett. Dorina a gyermeki lélek tisztaságával hatással volt a nagyokra. Sipos Boglárka rendszeresen látogatta a próbákat és annak alapján készítette el a díszlet és a jelmez terveit. Intézte az anyagbeszerzést, és varratást. A csoportos projektek munkafolyamatai során került sor a főszereplők kiválasztásár, akikkel egyéni foglalkozások keretén belül foglakozott Demarcsek Györgyné, a darab rendezője.
A részpróbákat követő összpróbák célja a darab színpadra rendezése volt. A hétvégi Próba helyszíne a fenntartó székhelye és az iskola székhelye volt. A drámás terem nem alkalmas a színpadra rendezés megvalósítására, mert keskeny és hosszú terem. A hétvégi próbán alakítottuk ki az árnyjátékot, és próbáltunk a zenekarral. Nem csak a táncok miatt volt szükség a zenekari próbára, hanem a zenészek miatt is, hiszen ők is szereplők voltak a darabban.
Hétvégi próba alatt sikerült az előadást színpadra állítani. A következő egész napos próbán került sor a jelmezes színpadi összpróbára. Ekkor már a teljes jelmez, díszlet és technika kipróbálásával zajlottak a próbák. A színpadi térben való eligazodás, a változások és fények beállítása volt a legfontosabb feladat ezen a próbán.
A főpróbán pedig már a zenekar is jelen volt. A mikroportokkal való munka is komoly kihívást jelentett.
A bemutatóra első alkalommal április 2-án került sor, az Országos Diákszínjátszó Találkozó Regionális Döntőjén, ahol a zsűri ezüst minősítésben részesítette az előadást. A tehetségnapot a Vásárhelyi tehetségpont szervezte. A zsűri tagjai voltak: Keserű Imre és Sereglei András. A találkozón hat előadást láthatott a közönség. A megnyitón jelen volt Nagykálló polgármestere és az Országos Diákszínjátszó Egyesület képviselője is.
A szülők számára június 10-én Nagykállóban mutatkoztak be a műhely tagjai. A programon külső szakértőként részt vett Olt Tamás színművész is, aki értékelte a látottakat. A tehetségnapon bemutattuk a projektet, ismertettük a „Vásárhelyi Tehetségpont” működését és eredményeit, a projekt megvalósítását támogató szervezetet az Oktatásért Közalapítványt, a tehetségsegítés hálózatát, a tehetséggondozó program jellemzőit és eredményeit.
Lazító programként részt vettünk a Magyar Színjátékos Szövetséggel közösen szervezett Farsangi Rögtönzések című rendezvényen. A verseny az improvizációs képesség fejlesztését szolgálta játékos formában, igen jó hangulatban. A nyíregyházi találkozóról egy csoport tovább jutott a budapesti fordulóba, ahol negyedik helyezést értek el. Jó volt kiszakadni a megszokott környezetből, találkozni más csoportokkal. A lazító programok lehetőséget teremtenek a diákokkal való kötetlen együttlétre, közelebb tud kerülni tanár-és diák egymáshoz.
Lazító programok sorában és egy kis kitekintést jelentett más művészeti terület irányába Sipos Boglárka díszlettervező kezdeményezésére létrejött némafilm elkészítése, amelyben közreműködtek a műhely tagjai. A záró találkozás is kötetlen együttlét volt, amely tánccal, közös vacsorával, beszélgetéssel, fényképnézegetéssel ért véget.
A tehetséggondozási program során milyen fejlesztési szempontok valósultak meg a beadott pályázat alapján?
Ismeretbefogadás képességének fejlesztése a népi ének, szék hagyományaink megismerése és a néptánc eleminek elsajátítása által valósult meg. Az éneklési technika kialakítása mellett jelentős tényező a közös éneklés örömének hangulatának megélése, a közös táncolás élményének megélése. A megfigyelési képességek fejlesztése a tánctanulás folyamán valósult meg. Ezen túl pedig fejlődött a mozgáskoordináció, az állóképesség és dinamizmus is. A páros viszony a tánc során a tartás- ellentartás helyes arányainak kialakításában és a párkapcsolatban is megnyilvánult. Fejlődött a ritmusérzék, a zene és a mozgás harmóniája megvalósult, jelentősen fejlődött a térérzék, a különböző térben történő eligazodás. A nonverbális kommunikáció a néphagyomány szerinti megismerése jelentősen gazdagította a kommunikációs ismereteket. A tánc újraalkotása a darab új környezetbe helyezése fejlesztette a absztrakt gondolkodást. Fejlődött a tanulók éneklési készsége és éneklési kedve, projektmunka során a kreativitása.
A közös munkáért vállalat áldozatos munkavállalás (éjszakai próba) összekovácsolta a csoportot. A színpadi élmény, a versenyhelyzet, a darab közönségre gyakorolt hatása, a siker és az öröm megélése tovább erősítette az összetartozás érzését. A szakmai elismerés és a szülők szeretete elismerése minden résztvevő számára fontos tényező volt. Jelentősen fejlődött önértékelésük is.
A koreográfus és rendezői tehetségek számára jelentős színteret biztosított a program arra, hogy „élesben” kipróbálják magukat, megvalósítsák elképzeléseiket. A műhely tagjai elfogadták a diákvezetők irányítását, örömmel segítették egymás munkáját, ezáltal jelentősen fejlődött elfogadó képességük. A kisebb gyermek bevonásával az alkalmazkodó képességük fejlődött. Megtanulták a színpadi alázatot, fejlődött teherbírásuk fizikailag is mentálisan is.
A tehetséggondozó műhely munkafolyamatának eredményösszegzése
A projekt eredményei a következők:
- drámás tanulók fejlesztése a mozgás és a tánc területén jelentősen fejlődött
- elsajátítottak három széki táncot
- az autentikus mozgás mellett színpadi mozgást is tanultak, amelyben a modern elemek is szerepet kaptak
- megtanultak 8-10 erdélyi népdalt, megismerték az erdélyi éneklési technikát
- megismerték az emberi élet fordulóival kapcsolatos szokásokat, a hagyományos falusi élet törvényszerűségeit
- elolvasták és elemezték Lorca Vérnász című darabját
- megtanultak a mozgás és a tánc nyelvén kommunikálni
- megtanultak többféle mozgás elemet, stílust
- jó közösség alakult ki
- teherbírás kitartás tekintetében jelentős szemléletváltás következett be
- létrejött egy negyven perces színpadi előadás
- megismerték a színpadi technika használatát és jelentőségét
- használták a modern technika eszközeit
- szakmai sikert értek el versenyen
- az élmény és az öröm meghatározóan kapcsolódik a munkához, a feladatvállaláshoz