A koronavírus a lelkünket is megfertőzheti!
Egyre több szakmai cikk jelenik meg a járványhelyzet lelkünkre gyakorolt hatásairól, de elég, hacsak körbenézünk a környezetünkön, barátainkon, kollégáinkon, gyermekeinken vagy saját magunkon is. A saját bőrünkön is érezzük, hogy egyre fáradunk, egyre több pszichés tünetet észlelünk magunkon, akár átestünk a betegségen, akár nem. Fogynak a lelki tartalékok, még a tavaszra is várni kell, sok a bizonytalanság, túl régóta tart már mindez, és még mindig nem tudjuk pontosan meddig.
A jelenlegi – az egész világra kiterjedő – pandémiás helyzet olyan érzéseket hozott magával, amik jelentős kihívások elé állítanak legtöbbünket. Az akut stresszhelyzet lassan tartós stresszhelyzetté válik. Megtanulunk együtt élni vele, de attól még nehéz. Gyereknek is, kamasznak is, felnőttnek is, idősnek is, szülőnek is, tanárnak is, diáknak is, orvosnak is, betegnek is stb.
A leggyakrabban előforduló érzések és lelki jelenségek, amik a járványhelyzet lelkünkre gyakorolt hatásaival függnek össze:
- bizonytalanságérzés
- állandó készenlét a változásokra (rövid idő alatt bevezetett rendelkezések)
- szorongás, félelem, pánik (a fertőzéstől, betegségtől, haláltól)
- depresszió
- magány, izoláció
- frusztráció, düh (a korlátozások, tiltások miatt)
- veszteségek, gyász (egészség elvesztése, a „régi életünk” elvesztése, a szórakozási, feltöltődési lehetőségek elvesztése, hozzátartozók, ismerősök halála)
- egzisztenciális bizonytalanság (anyagi nehézségek, munkahely elvesztése)
- családi konfliktusok, párkapcsolati nehézségek (tartós összezártság, mindenki feszültebb, a gyerekek, serdülők is stresszesek)
- függőségek (alkohol, gyógyszerek, digitális eszközök stb.)
- kiégés, kimerülés, kifáradás
Nem túl lelkesítő lista. De talán ha nevükön nevezzük a bennünk zajló érzéseket, megérjük a keletkezésük okait, és megosztjuk egymással, megértőbbek lehetünk önmagunkkal és másokkal szemben is!
És ez talán a legfontosabb azok közül a dolgok közül, amiket tehetünk ebben a helyzetben. (Hiszen a jelenlegi krízishelyzetben éppen az a nehéz, hogy nem tudjuk a dolgokat kontrollálni, ellenőrzésünk alatt tartani. Úgy érezhetjük, hogy sok mindenre nem vagyunk hatással, csak történnek velünk a dolgok.)
- Ismerjük be először is önmagunknak, hogy nehéz helyzetben vagyunk. Sok szempontból, ezért legyünk megértőek, elnézőbbek és türelmesebbek önmagunkkal szemben. Ne várjunk el magunktól és gyermekeinktől sem tökéletes viselkedést, kimagasló teljesítményt ebben az időszakban.
- Fogadjuk el, hogy nincs mindenre ráhatásunk, van olyan, hogy megtörténnek velünk dolgok akkor is, ha nem akarjuk, vagy igyekszünk elkerülni azokat.
- Legyünk szolidárisabbak egymással is. Mindenkinek megvan a maga nehézsége.
- Igyekezzünk a megváltozott körülmények ellenére is egy külső és belső rendet fenntartani! Megtartani a napi rutint, a rendszert az életünkben.
- Próbáljuk ki a stresszkezelés változatos formáit: mozogjunk, sétáljunk, kiránduljunk, figyeljük a természetet. A természettel való aktív kapcsolat sokat segíthet a lelki feltöltődésben.
- „Napozzunk”: erkélyről, teraszról, kertből, domboldalról.
- Segítsünk másokon!
- Ha vallásosak vagyunk, imádkozzunk!
- Ismerkedjünk meg relaxációs technikákkal! (autogén tréning, mindfullness, légzőgyakorlatok)
- Keressük a szórakozás lehetőségeit: filmek, könyvek, online színház, vicces műsorok, társasjátékok stb.
- Keressünk új hobbit, próbáljunk ki új dolgokat.
- Beszélgessünk másokkal, hallgassuk meg őket, osszuk meg a saját érzéseinek.
És tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy a krízishelyzetekkel való megküzdésből új tapasztalásaink is eredhetnek. Legyünk nyitottak erre, tanuljunk, tapasztaljunk ebből a helyzetből magunkról, gyerekeinkről, másokról. Ezáltal bővülhetnek a problémamegoldó készségeink is. De ha nem most hozzuk ki magunkból a legtöbbet, az sem baj. Vigyázzunk magunkra és egymásra lelkileg is!
Oláh Gabriella, iskolapszichológus