SZAKMAI BESZÁMOLÓ
A program vezetői: Mizsányi Zoltán, Grexáné Nagy Enikő
Pszichológus: Oláh Gabriella
A tehetséggondozó műhelybe való beválogatás megvalósulása
A beválogatás két szinten történt: tehetségindex és programkritérium alapján. Így a Renzulli- tehetségmodell, illetve az önkontrollos hatásvizsgálat szerint, ami speciális képességmérés elő- és utóvizsgálattal, azonosítottuk a programba kerülő tehetségeket. A tehetségazonosítást a Renzulli- modell alapján Oláh Gabriella pszichológus, az önkontrollos hatásvizsgálatot pedig a foglalkozásokat tartó pedagógusok, Grexáné Nagy Enikő és Mizsányi Zoltán végezték. Programkritériumként a roma származást, a hátrányos helyzet fennállását és a szülői hozzájárulást neveztük meg. Az „Aprózók” Tehetséggondozó Programba már meglévő, osztályok szintjén működő táncos gyerekekből választottuk ki azt a néhány tanulót egy külön tánccsoportba, ahol elsődleges célként tűztük ki, hogy egyéni fejlesztésekkel növeljük a közösség teljesítményét, hogy szoros együttműködés kialakításával olyan közösségi és alkotói légkör jöjjön létre, amelyre építhetünk a következő tanévben is.
A tehetségazonosításba 69 főt vontunk be, ebből a programba beválogatott tanulók száma 22 fő. 10 fiú, 12 lány, 7 – 9 éves gyerekek. A tehetségkoncepciót a tehetség meghatározása, körülírása alapján határozzuk meg, azaz hogy milyen tényezőket, tulajdonságokat kell figyelembe venni a tehetségazonosítás során.A tehetségkoncepció alapján határozzuk meg a fejlesztési területeket is.
A tehetséggondozó műhely munkafolyamata során alkalmazott módszerek, munkaformák megvalósulása
Alkalmazandó módszerek
- Tanári előadás, bemutatás – folyamatosan alkalmazott módszer a táncpróbák során. A tábor programjához illeszkedve ezúttal külön előadásokat is hallgathattak a gyerekek a Sárköz népművészetével, hagyományaival kapcsolatban.
- Feladatok önálló és kiscsoportos feldolgozása – új munkaforma volt a csoport életében, mindenki a képességeinek, tudásának megfelelően dolgozott, de itt voltak leginkább megfigyelhetőek a kiemelkedő teljesítmények, a tehetségek.
- Drámapedagógia – A játékokon keresztül erősítettük a gyerekek önismeretét, szabálykövető magatartását, a csoportkohéziót.
- Népi játékok – A népi gyermekjátékok fontos szerepet játszottak a foglalkozások megfelelő légkörének kialakításában. Ezeket már ismerték és szívesen játszották a gyerekek. Az önismeret, mások elfogadásának, tiszteletének fejlődése mellett, pozitív irányú szociális folyamatos folyamatok indultak el, amelyek mindvégig meghatározták a tábor jó hangulatát.
- Erősségek és gyengeségek felmérése
- Kreativitás – fejlesztés a projektmódszerrel – az egyéni és kiscsoportos feladatmegoldások esetében alkalmaztuk a projektmódszert. A gyerekek többsége bele tudott helyezkedni a feladatokba, jól oldotta meg azokat.
Produktum létrehozása és bemutatása – a programunk egyik célja – a mellett, hogy egyéni fejlesztésekkel növeljük a közösség teljesítményét, erősítsük a csoportkohéziót – az volt, hogy egy olyan önálló, kreatív produktum jöjjön létre, amelyre építhetünk a következő tanévben. Ezért a gyerekek megismerték a Sárköz tánctípusait, a táncok legjellemzőbb motívumait, illetve több népdalt is. Ismereteket szereztek a tájegység szokásvilágáról, hagyományairól.
A tehetséggondozó műhely fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
A tehetséggondozó program általános céljai között szerepel a gyerekek képességeinek, mint a tanulási, megfigyelési, motorikus, improvizációs képességek intenzív fejlesztése, a ritmusérzék, térérzékelés fejlesztése, párkapcsolat kialakítása, az erős oldal (mozgásemlékezet, mozgáskoordináció) fejlesztése, a gyenge oldal fejlesztése (memóriafejlesztés), szocializációs folyamatok fejlesztése, szabálykövető magatartás kialakítása, erősítése, személyiségfejlesztés, illetve közösségi értékrend kialakítása, csoportkohézió erősítése.
A tehetséggondozó program konkrét céljai között szerepel a sárközi ugrós dallamainak, játékainak, táncainak megismerése, elsajátítása, koreográfia összeállítása és színpadra vitele, szakmai fórumon történő bemutatása ( bemutatkozás tehetségkonferencián, iskolai rendezvényen, Megyei Pulyabálon); emellett szatmári cigány táncok alapelemeinek megismerése, cigány hagyományok ápolása.
Tartalmi beszámoló
A foglalkozások elején fontos részét képezték az órának a népi gyermekjátékok, a már eddig tanult ugrós alapok ismétlése, gyakorlása, a népdalok felelevenítése. Az iskolakezdéskor, szeptember elején elkezdődtek a foglalkozások igen intenzíven, hiszen már október 3-án bemutatkozott a csoport Nyíregyházán a Tehetségkonferencia Példaérték című gálaműsorán a Városi Művelődési Központban. Itt még főként a múlt tanévben megszerzett tudásra építettünk, hiszen egy hónap volt a felkészülésre, heti egy alkalommal (hétfőnként 90 perc). A jól sikerült műsor után lazító programokat is beiktattunk, ahol a gyerekek elmondhatták élményeiket, véleményüket. Ezután elkezdődött a Megyei Pulyabálra való intenzív készülés. A sárközi ugrós táncelemeinek tanulása, úgy mint cifrák és variánsai, egyszerű, összetett és bővített motívumok tanulása, gyakorlása egyedül valamint párban és különböző térformákban (csillag, kiskör, nagykör). Nagy figyelmet fordítottunk az improvizációs készségek fejlesztésére. Kisebb etűd szerkesztések, táncos folyamatok megtanulása mellett sokat táncoltak szabadon, önállóan alkotva táncukat a gyerekek. Évközben a feszesebb munkatempót lazító órákkal tettük színesebbé. Ilyen volt a Mikulás-táncház, ajándékkészítés, egymás megajándékozása, karácsonyi díszek készítése, valamint drámajátékok. A szatmári cigánytáncok tanulása is nagy élményt nyújtott a gyerekek számára, hiszen saját hagyományaikkal foglalkozhattak, úgy zenében, mint táncban. A tehetséggondozó foglakozások utolsó részében a koreográfia készítésére fókuszáltunk, amelyben minden gyermek lehetőséget kapott a megmutatkozásra. A szakmai megmérettetésre 2011. május 7-én került sor Nyíregyházán, a Megyei Pulyabálon, ahol bronz fokozattal jutalmazta a zsűri a gyerekek teljesítményét. A csoportot meghívták, a 2011. június 2-án Tiszavasváriban a Találkozások Házában megrendezésre került Tehetségnapra. A szülőknek itt lehetőségük nyílt megtekinteni, színpadi körülmények között gyermeküket és nagy létszámban éltek is ezzel a lehetőséggel.
A tehetséggondozó műhely munkafolyamatának eredményösszegzése, a mérési folyamatok leírása
Sikeres bemutatkozás Nyíregyházán a Tehetségkonferencia Példaérték című gálaműsorán a Városi Művelődési Központban.
Eredményes szereplés Nyíregyházán a Megyei Pulyabálon (bronz fokozat)
Sikeres bemutatkozás Tiszavasváriban a Tehetségnapon
Az önkontrollos hatásvizsgálat segítségünkre volt abban, hogy felmérjük a gyerekek képességeit, illetve a fejlődésükön keresztül mérjük a program során végzett munka eredményességét. A gyerekek kommunikációs képessége általában megfelelő volt, a tábor végére minden gyermek határozottabban nyilvánult meg. Ritmuskészségük viszonylag fejlett. A vizsgálat során kiderült, hogy a ritmusképleteket tapssal könnyebben, dobogással nehezebben tudják visszaadni a gyerekek, de a foglalkozások végére ebben is jobban teljesítettek. A legnehezebb mozgáskoordinációs gyakorlatokat csak a legügyesebb tanulók tudták végrehajtani, de mindenki épülésére szolgáltak. A legnagyobb előrelépés ebben mutatkozott. A gyerekek a népdalokat jól ismerik, jól énekelnek. A mozgáskövetés során az egyszerűbb feladatok egyetlen gyermeknek sem jelentettek problémát. Az improvizáció, a térhasználat és a zenei illeszkedés elővizsgálata után minden gyermek személyre szabott segítséget kapott, így az utóvizsgálat során mindenkinél látható fejlődést tapasztaltunk.
A tehetséggondozó tábor fejlesztési feladatainak, valamint rendszeres tevékenységének megvalósulásának összefoglalója/tartalmi beszámoló
A tehetséggondozó tábor szakmai és fejlesztési feladatai:
- Nyelvi és logikai képességek fejlesztése a mozgás a táncjelírás, valamint a drámapedagógia módszereivel
- Közösséghez tartozás érzésének elmélyítése, a közös célért végzett munka eredményességének megélése
- A tanult táncelemek ismeretének elmélyítése
- A szocializációs folyamatok segítése
- Egészséges életmódra nevelés
A nyári napközis tábor tematikája a 60 órás tehetséggondozó program során elsajátított ismeretek elmélyítését, a közösségépítést, a szociális hátrányok csökkentését, a személyiségfejlesztést szolgálta.
2011.június 14-én kezdtük meg a gyerekek táboroztatását, amit már nagyon vártak. A szülők aggódása miatt az első napon kevesebb gyerekkel találkoztunk, mint ahányan ebben a jutalomban részesültek. Ezért személyesen kerestük fel a gyerekeket otthonaikban és szerencsére mind a 24 gyerek örömmel csatlakozott hozzánk. Egy hangulatos tábormegnyitó után-amelyen az öt nap programját ismertettük-, megkezdtük a zenés, táncos foglalkozásokat. Minden délelőtt komoly, de örömteli és játékos feladatok vártak táborozókra. Az elmúlt tanévben tanult táncokat ismételhettük át. Koncentrációs és fejlesztő játékokat játszottunk (ninja, telefonos stb.) DVD-n, cigány táncokat nézhettünk meg, majd megbeszéltük a látottakat. Pár tánclépést el is sajátítottunk, amelyet egy cigány hagyomány (lakodalom) dramatizálása közben építettünk be a műsorunkba.
A következő napon egy művészeti akadályverseny vette kezdetét: festés, versmondás, ének, tánc és mozgás adott lehetőséget a gyerekek képességeinek, fantáziájának kibontakozására. A szituációs -és szerepjátékokkal a nyelvi kompetenciát erősítettük. Ezek a feladatok sok derültséget okoztak, ami még közelebb hozta egymáshoz a gyerekeket. A táncjelírás-olvasás és mozgásos programok a gyerekek koncentrációs készségét célozta meg. A táncjelekkel történő tánctanulás nagy mulatságot és derültséget eredményezett. A fiúk megtanulhatták a botforgatás fortélyait, a lányok pedig a „felszedő” tánclépést sajátíthatták el. A nyírségi hajlikázó és csárdás improvizáció a negyedik nap fénypontja volt. A csoportmunkában történő ének- szöveg-és mozgás improvizálása jó szórakozásnak bizonyult. Vicces szerzemények születtek.
A szervezett programok mellett a szabad játék is végigkísérte a foglalkozásokat. A szalonnasütés, tábortűz, strandolás még élmény telibbé tette a gyerekek itt tartózkodását. Nagyon fontosnak tartottuk a kötetlen együttlétet, a lazító programok megvalósítását. Az ötödik nap -egyben a tábor záró napja- sok érdekes dolgot tartogatott. A vetélkedőn játékos formában szerezhettek új ismereteket. A gyerekek már tudták, hogy ez az utolsó napunk együtt. Kicsit szomorúak is voltak, de elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat. Az élmények, emlékek, amiket itt szereztek, kárpótolja őket, és bíznak benne, hogy jövőre is részt vehetnek egy hasonló táborban. Sajnos azonban elmondható, hogy a bemutatón a szülők nem vettek részt. Tanév közben még sikerült a szülők bevonása, de a nyári programokra már nem tudtuk mozgósítani őket.
Eredmények
A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig jelentős javulást érhetünk el a tanulási nehézségek oldásában. Ahogy a mozgáson keresztül az idegrendszer ledolgozza deficitjeit, úgy javul a korábban tanulási zavarokkal küzdő gyermek iskolai teljesítménye. A táncos mozgásfejlesztés lényegi elemei: a személyiség, az individuum elfogadása, az arra épülő pedagógiai elv érvényesítése. Az egyéni fejlesztés lényegét egyértelműen a mozgáshoz köti, amit olyan eszköznek tekint, amellyel közvetlen hatást lehet elérni a gyermekek fejlesztésében, fejlődésében. A mozgásnevelés jóval több és komplexebb, mint a testi nevelés egyik területe. A táncos nevelés lényege erre épít, kihasználva a zenére történő mozgás kontaktuskereső és közvetítő voltát, az egyéni teljesítményt inspiráló hatását, valamint az érzelmi, szociális és pszichés hatóerők gazdagító együttesét. Elsődleges cél nem a testi ügyesség fokozása, hanem az egyénenként eltérő mozgáskoordináció fejlesztése.
A nyelvi fejlesztés kiemelt feladata volt a programnak, amelyet fejlesztő pedagógusok végeztek. A gyerekek nagy része nehezen beszél magyarul. A játék – mint tevékenység, a játék, mint gondolkodásmód, a játék, mint öröm és társas kapcsolat, s végül a játék, mint életforma – az az összekötő kapocs, mely életünket, a fejlődést, a felnőttek és gyermekek létezési módját sok tekintetben meghatározza. A korai kapcsolatok a játék közegében formálódnak, s ahhoz, hogy a gyermek játékfejlődése kielégítő legyen, fontos, hogy gondozója játékos legyen, s jó játszótársa a gyermeknek, akinek sajátos gyermeki világába be tud illeszkedni. Mindezeken a területeken eredményeket értünk el. Az elő és utóvizsgálat során tanulónként rögzítettük, ki milyen részterületen ért el fejlődést.